Ide járt régen az elit színe-java, alig maradt mára belőle valami.
Világszerte és Magyarországon is egyre népszerűbb az úgynevezett urbex tevékenység, ami egy igen sajátos tevékenység: az egzotikusnak hangzó kifejezés az angol “urban exploration”-t takarja, ami városi felfedezést jelent.
Tulajdonképpen erről is van, annyi csavarral, hogy az urbexesek régen elhagyatott épületeket járnak be – legyen az falusi lakóház, régi gyárépület vagy egészségügyi létesítmény, akinek ez a szenvedélye, azt minden érdekli.

Kapcsolódó cikk

Itthon az egyik legnépszerűbb urbexes a találó nevű Urbex Gyula, aki kalandjait blog és videós formában is megörökíti – amellett, hogy izgalmas kalandokba keveredik, még edukációs tartalmat is gyárt, rendszeresen megosztja ugyanis a bejárt épületek történetét is.
Nemrégiben különösen érdekes videót tett közé a csatornáján, amiben egy igazán impozáns budai épületet járt be, az egykori Svábhegyi Szanatóriumot, ami a maga korában igazi elit-hely volt.
A Svábhegyi Szanatórium egykor a budai hegyek ékköve volt: 430 méterrel a tengerszint felett, lenyűgöző panorámával és gyógyító levegővel várta azokat, akik testi-lelki felüdülést kerestek.
Az 1920-as évek elején, Jakab Dezső és Soós Aladár tervei alapján épült fel a négyemeletes, elegáns épület, amelyet eredetileg a felsőbb társadalmi réteg számára nyitottak meg. Minden szobához saját terasz tartozott, a kilátás a városra és az erdőkre egyaránt lenyűgöző volt.
A harmincas években a szanatórium új tulajdonoshoz került, és megkezdődött a terület igazi aranykora. 1934-ben itt nyílt meg a híres Tengerszem strand, amelyet Hajós Alfréd tervezett. Ez volt Budapest első „magaslati” strandja, különleges elhelyezkedésével és páratlan panorámájával gyorsan a főváros egyik legfelkapottabb nyári helyszíne lett. A korszak arisztokráciája, művészei és politikusai is szívesen fürdőztek itt – még az olasz trónörökös is ellátogatott ide pihenni.
A második világháború azonban véget vetett a fénykornak. Az épületet később államosították, az újra felbukkanó TBC korában tüdőszanatóriumként működött tovább, majd a SOTE belgyógyászati klinikája költözött ide, 1998 után azonban végleg elnéptelenedett, azóta üres.
Ma már csak a főépület áll, egykori pompája halványan ugyan, de még mindig felsejlik a budai dombok között – emlékeztetve arra az időre, amikor a Svábhegy a gyógyulás és az elegancia szimbóluma volt.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

bagolyne-varga-dorka-csaladja-tragedia

Felfoghatatlan családi tragédiák sújtják Dorkát: kisbabájuk elvesztése után meghalt a férje, eközben újra gyermeket vár

Nem léteznek rá megfelelő szavak, amik leírhatnák azt az ép ésszel fel sem fogható fájdalmat, amit egy fiatal nőnek most át kell élnie. Bagolyné Varga Dorka még csak 19 éves múlt, de már több megpróbáltatáson kellett átesnie, mint másnak egész életében. Nem elég, hogy a férjével március közepén tragikus körülmények között elveszítették a kórházba kerülő kisbabájukat, most a szívműtéten átesett párja is életét veszítette. A fiatal nő ráadásul a várandóssága 24. hetében jár, a születendő kislányuk viszont így már soha nem fogja megismerni az édesapját.

kenyai-repulogpe-baleset-oka-magyar-utasszervezo

Megszólal a magyar utazásszervező a tragikus kenyai balesetről: „Meg is lepődtem, hogy egyáltalán felszálltak”

Megbízható, karbantartott gépekkel repülő légitársaságnak ismeri a Blikknek nyilatkozó, helyi utazási irodát vezető magyar szakember azt a kenyai céget, amelynek a lezuhanó repülőjén nyolc magyar lelte halálát. Szerinte az esőzés és a vihar okozhatta a tragikus balesetet. A kenyai szafaritúrák nagyon népszerűek a magyarok körében, évente több ezren utaznak ezért az afrikai országba.