7. Még egy állami céggel is közös vállalkozása volt – aztán a botrány kirobbanásakor megszakadt az együttműködés
Pharaon magyarországi hálózatának talán legmeglepőbb eleme az volt, hogy egyik érdekeltsége nemcsak magánvállalkozókkal került kapcsolatba, hanem közvetlenül a magyar állammal is.
A Pharaon-Gamma Kft. és a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház közösen hozott létre élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozást. A projekt végül nem jutott el érdemi működésig; a felek a Pharaon-botrány nyilvánosságra kerülése után szétváltak.
Mire a magyar közvélemény 2016 őszén elkezdte összerakni a történetet, a kép már nehezen volt követhető: egy amerikai büntetőeljárásokban szökevényként kezelt szaúdi üzletember magyar vízumot és tartózkodási engedélyt kapott, személyesen találkozott a miniszterelnökkel, érdekeltsége üzletelt a miniszterelnök vejéhez kapcsolódó körrel, közös vállalkozása volt egy állami céggel, és ingatlant szerzett Orbán Viktor otthona mellett.
Pharaon 2017-es halálával azonban a magyar történet sem zárult le. Az általa kiépített ingatlanstruktúra miatt gyermekei és egykori ügyvédje között közel egy évtizedes per kezdődött, miközben a hőgyészi Apponyi-kastély folyamatosan romlott. 2026-ban a család elveszítette ezt a tulajdonjogi küzdelmet, majd a hatóság a kastély tulajdonosára kirótt közel félmilliárdos bírságot is visszavonta.
Éppen ezért került ismét elő Ghaith Pharaon neve: nem egy tízéves politikai botrányt poroltak le önmagáért, hanem annak magyarországi öröksége ma is létezik ingatlanokban, cégekben és lezáruló jogvitákban.
