A globális felmelegedés egyre gyakoribb és pusztítóbb óceáni hőhullámokat okoz

A globális felmelegedés, klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult - összegezte Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon kedden közzétett cikkében.

Több száz év helyett 1-10 évente lehetnek tengeri hőhullámok, ha így haladunk a globális felmelegedés terén

Modellszámítások szerint egy 3 Celsius-fokkal melegebb Földön 1-10 évente többször lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több száz, vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő – olvasható Lehoczky Annamária cikkében.

A meteorológus felhívja a figyelmet arra, hogy a tengeri hőhullámok, amelyek szokatlanul magas vízfelszíni hőmérsékleteket okoznak egy adott régióban, már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését idézve elő.
globalis felmelegedes oceani hohullamok eghajlatvaltozas klimavalsag
A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása - túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva - az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti / Fotó: L.W. / Unsplash
A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása – túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva – az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti – mutat rá.
A globális felmelegedés hatására azért melegednek gyorsuló ütemben az óceánok, mert azok nyelik el a légköri többlethő oroszlánrészét.

A nagy intenzitású események 20-szorosára növekedtek az éghajlatváltozás miatt

Lehoczky Annamária a cikkben felidézi, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb hőhulláma “Blob” (azaz “Folt”) néven híresült el, a Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A táplálék csökkenésével a helyi lazac populációk drámaian visszaestek, és tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj elterjedési területe pedig északabbra tolódott.

A Blob-hoz hasonló nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben.
A cikk szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta (1981) több mint 30 ezer hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300 legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió négyzetkilométert érintett, 40 napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 Celsius-fokkal volt magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál. Emellett a kutatók azt is kimutatták, hogy a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága, intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes óceáni medencében.
Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Összességében a nagy intenzitású események előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta éghajlatváltozás hatására – mutat rá Lehoczky Annamária.

Katasztrofális hatása lehet az ökológiai rendszerekre

“Számos tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt rosszabbodik a helyzet: az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb, intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni” – írja.

A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre

– figyelmeztet a meteorológus, hozzátéve, hogy azok a térségek kifejezetten sérülékenyek a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők – elsősorban a túlhalászat és szennyezés – is nyomást gyakorolnak az ökológiai rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része.

Ha sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni (amit a világ országai elviekben vállaltak a párizsi megállapodásban), akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna

– írja a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és nagymértékű csökkentésére van szükség.
Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból