Hajdut a Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás gyanúja miatt. Ez nem vádemelés és nem bűnösséget megállapító ítélet: a volt TEK-főigazgató tagadta a bűncselekmény elkövetését. A 24 oldalas kihallgatási jegyzőkönyvet a 444 ismertette, Horváth Lóránt pedig az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elemezte. Az ügyvéd a sértetti oldal képviselőjeként beszélt, ezért következtetései jogi álláspontok, nem a nyomozó hatóság végleges megállapításai.
Horváth már a dokumentum kiszivárgását is aggályosnak tartotta. Szerinte a jegyzőkönyv az ügyészségnél, Hajdunál és a volt TEK-vezető védőinél lehetett, az ügyészségnek pedig nem állhatott érdekében a nyilvánosságra kerülése, mert az zavarhatja a nyomozást. Ebből arra következtetett, hogy Hajdu akár a sajtón keresztül is üzenhetett a történet más szereplőinek, akik így megismerhették védekezésének irányát. Erre azonban nem mutatott be közvetlen bizonyítékot, így a szivárogtató személye továbbra sem ismert.
Hajdu János vallomása egy államtitkári egyeztetéssel kezdődik
A kiszivárgott jegyzőkönyv szerint Hajdu két nappal az akció előtt találkozott Farkas Örs akkori államtitkárral, akitől tájékoztatást kapott a készülő műveletről. Horváth szerint a TEK-nek hivatalosan a NAV megrendelésére kellett volna eljárnia, a NAV-nak pedig saját bevetési egysége, a MERKUR is rendelkezésére állt. Az ügyvéd az államtitkári közvetítésből politikai akarat jelenlétére következtetett, de a találkozó ténye önmagában még nem bizonyít jogellenes utasítást – ehhez Farkas szerepének, felhatalmazásának és pontos szavainak feltárása szükséges.
Az első érdemi ellentmondást az ukrán pénzszállítók eljárási státusza jelenti. Hajdu szerint fel sem merült, hogy a NAV tanúként akarja meghallgatni őket, és állítása alapján a „tanú” szó sem hangzott el. Horváth ezt életszerűtlennek és hosszú távon „védhetetlen pozíciónak” nevezte, mert szerinte a nyomozati anyag többi vallomása más képet ad. A különbség döntő: egy tanúval szemben nem ugyanazok a kényszerintézkedések alkalmazhatók, mint egy elfogni kívánt gyanúsítottal szemben, ezért az előzetesen közölt státuszt dokumentumokkal kell tisztázni.
A bilincselésért és az átadásért is vitatott a felelősség
Hajdu a tartós bilincshasználatot egy közte és a műveleti parancsnok között kialakult „vastag félreértéssel” magyarázta. Elmondása szerint nem arra gondolt, hogy az ukránokon a kihallgatások alatt is maradjon bilincs, hanem arra, hogy csak azokon kívül alkalmazzák. Horváth ezt felelősséghárításként értelmezte, és nehezen hihetőnek tartotta, hogy egy félreértés ilyen hosszú ideig fennmaradjon. A fogva tartás időtartamáról eltérő számok jelentek meg a tudósításokban, ezért annak pontos kezdetét és végét a szolgálati iratoknak kell rögzíteniük.
Kapcsolódó cikk
A harmadik vitás pont az ukránok NAV-nak történő átadása. Hajdu szerint ez dokumentáltan megtörtént, Horváth viszont azt mondta, a nyomozati anyagban nincs olyan okirat, amely igazolná, hogy a TEK átadta, a NAV pedig átvette a fogvatartottakat. A Contextus Hajdu János kihallgatásáról és a szolgálati útban elmosódó felelősségről szóló cikke ugyanezt a közvetlen ügyet dolgozta fel, bemutatva Farkas Örs, a NAV és a TEK szerepének tisztázatlan határait. A következő bizonyítási kérdés ezért az átadás-átvételi dokumentáció létezése lesz.
Horváth Lóránt szerint Hajdu János vallomása „semleges, inkább pozitív” a volt TEK-főigazgató szempontjából, és nem tekinthető beismerésnek.
Ez az értékelés azért fontos, mert az ügyvéd éles kritikája ellenére sem állította, hogy a jegyzőkönyv önmagában bizonyítaná Hajdu bűnösségét. A vallomások közötti eltéréseket az ügyészségnek szembesítésekkel, szolgálati naplókkal, műveleti utasításokkal és átadási iratokkal kell feloldania. Horváth korábbi beadványában magasabb rangú politikai vezetők, köztük Orbán Viktor kihallgatását is kezdeményezte, de erről nem született ismert érdemi döntés. A nyomozás következő fordulópontja az lehet, ha Farkas Örsöt vagy a műveleti parancsnokot Hajdu állításaival szembesítik.