Hogyan lett vége? A Heti Válasz egy évvel ezelőtti bezáratásának igaz története címmel emlékeznek meg/vissza a Heti Válasz volt munkatársai az egy évvel ezelőtti bezárásra és annak okaira.

A bezáratás igaz története

Hirdetés

Nagy lélegzetvételű cikkben emlékeznek vissza/meg a Heti Válasz egykori újságírói az egy évvel ezelőtti bezárásról és annak okairól. Borbás Barna, a Heti Válasz volt és a Válasz Online jelenlegi újságírója azt írja, 2018-ban Nyerges Zsolt, a lap volt tulajdonosa (Simicska egykori bizalmasa) állítlag utasításba adta a lapvezetésnek, hogy kezdeményezzen csődeljárást a cég ellen.

Inkább utasításba adta a lapvezetésnek, hogy kezdeményezzen csődeljárást. Már ott és akkor tudtuk, hogy ez nonszensz. A kiadónak likviditási gondjai voltak, de nem volt valódi csődhelyzetben, amit jól mutat, hogy még nyáron is tudott fizetést adni; akkor, amikor a tulajdonos már egy fillért sem tett a kasszába. Az áprilisban leadott vészjelzésünkre nőni kezdett az értékesített példányszám (a Gyárfás–Fenyő-ügyről szóló exkluzív címlapsztorink kétéves eladási rekordot döntött), így végül a nyomatott verzió leállításának pillanatában a Heti Válasz volt – a HVG után, a 168 óra előtt – a második legtöbb értékesített példánnyal rendelkező országos közéleti hetilap a hivatalos MATESZ-adatok szerint. És – mint fentebb írtam – elkészültek a tervek a kiadó nullszaldóssá tételére

– így emlékeznek vissza a tavaly júniusi esetre a volt munkatársak.

Az egykori Heti Válasz címlapja

Borbás cikkében kiderül, hogy ha meg akarták volna menteni a lapot, sikerült volna, hiszen lett volna, aki megvette volna a kiadói jogokat.

A Magyar Nemzetet statáriálisan bezárták, de a Heti Válasz pár kegyelmi hétig valóban eladó volt. Jöttek is vevőjelöltek, köztük szélhámosok és politikai megbízottak, de valódi értékalapú befektetőjelöltek is. A pletyka igaz: köztük volt az amerikai magyar milliárdos Thomas Péterffy is. Ő lényegében el is kötelezte magát a lap mellett, de fontos emberek meggyőzték, hogy belpolitikai okokból nem jó ötlet megvenni a Heti Választ. Ez történt a többi komoly érdeklődővel is: ilyen vagy olyan csatornán, de mindenkivel tudatták, hogy ez a befektetés szembemegy a politikai akarattal. És közben vészesen fogyott az idő: a június 4-i hétvégére derült ki, hogy nincs tovább előre. Elkezdődött a vagyontranszfer Simicska Lajos és Nyerges Zsolt között, és utóbbi már nem adta a lapot. Senkinek. Semmilyen áron

– mondták a munkatársak.

Véglegesen megtörtént a hatalomátvétel, Mészáros Lőrinc bizalmasához kerülhet a TV2-t birtokló MBC

A G7 gazdasági portál információi szerint Tima János kinevezésével egy időben lemondott tisztségéről az igazgatóság két, a néhai Andy Vajna embereként számon tartott tagja, Tremmel Zoltán és Kovács Andrea. Andy Vajna 1944-ben született Budapesten. 1956-ban 12 évesen egyedül menekült el Magyarországról. A Vöröskereszt segítségével Kanadába emigrált, a család végül Los Angelesben talált ismét egymásra.

Borbás szerint hamis az a feltételezés, hogy a befektetések meghiúsulásának anagi oka volt. Mint írja a Válasz Online újságírója, azokban a hetekben a gazdasági osztály több forgatókönyvet dolgozott ki a lap nyereségessé tételére. Akadt a tervek között olyan is, hogy a szerkesztőség veszi meg a kiadói jogokat. A cikk állítása szerint Nyerges ezt nem engedte.

Ki az a Kovács Ildikó?

Felidézik Kovács Ildikó ügyvezetői kinevezését és annak fogadtatását is. Miután tavaly nyáron lemondott Borókai Gábor, a lap volt főszerkesztő-ügyvezetője, Kovács érkezett a Heti Válasz Kft. élére.

Borókai Gábor, a lap volt főszerkesztő-ügyvezetője

Borbásék szerint még a gazdasági és közéleti témában jártas munkatársak sem tudták, ki Kovács Ildikó, aki a “bájosan antimenedzser kommunikációja” ellenére ügyvezető lett úgy, hogy “kissé fésületlen bemutatkozó beszédében mindenekelőtt elnézést kért”. Hozzátették, “ritkán tapasztalt egyenességgel kifejtette, nálunk jobban csak ő van megilletődve, ugyanis még csütörtök délután sem tudta, hogy péntek délben itt ügyvezetőként mutatkozik be.”

Kovács a bemutatkozását követően illedelmesen megkérte a szerkesztőséget, hogy hagyjon abba mindenféle tartalom-előállítást, és a következő hétre már félig elkészült és betördelt digitális újságot se fejezze be: így maradt végül a XVIII. évfolyam (fél) 32. száma a fiókban, két írás kivételével.

A kivégzési parancs szent és sérthetetlen

Kovács intelmeit követően engedelmeskedtek a munkatársak, publikálták a bezárásról szóló közleményt a felületen.

Az Index szembemegy az Indamediával a véleményszabadságért

Magyarország legnagyobb blogtárhelye, a blog.hu teljesen eltűnt az Index i2 (második számú címlap) felületéről az Indamedia Zrt. döntése okán. A értesülései szerint nem szeretett volna látni a vezetőség közéleti és politikai tartalmú blogbejegyzéseket. A kormány az elmúlt években igyekezett számos sajtóterméket a maga oldalára állítani vagy megvásárolni, többek között a Médiatanács közreműködésével.

Nem sokkal később, szintén Kovács utasítására, a technikus kollégák letiltották a hozzáférést mindenkinek.

Lázadozás, hangos szó nélkül szűnt meg dobogni a lapunk szíve 2018. augusztus 3-án. (…) Ez a lap sosem volt háborús övezet, mint a Hír TV, itt nem jelentek meg biztonsági őrök, nem volt kiket visszaültetni sem a főnöki, sem a szerkesztői székekbe. Ide nem tudott demonstratíven bevonulni senki. Mi az udvarias hóhért, Kovács Ildikót kaptuk

– számoltak be a munkatársak a történtekről.

Nem létezett a lap, mégsem rúgták ki őket

Egészen meglepő, de az is kiderül a cikkből, hogy idén februárig foglalkoztatták az újságírókat. Ez azért furcsa, hiszen valójában már nem is létezett a lap, egyáltalán nem volt hová írniuk a médiamunkásoknak.

Heti Válasz Orbán Viktor miniszterelnökkel a címlapon

A lap elleni csődeljárásból végül felszámolási eljárás lett, ahol az állami bérgarancia alapból kellett kifizetni a munkatársak elmaradt fizetéseit.

Amikor idén februárban ismerősöknek meséltem, hogy a Heti Válasznak még mindig nincs vége, olyannyira, hogy minden dolgozó alkalmazott (persze fizetés nélkül) és a kirúgására vár, meredt szemekkel néztek rám. Pedig így volt: nem augusztus 3-án ért véget a történet. Sokkal később. A nyomtatott verzió leállítása (2018. június 7.) és a munkaviszonyunk megszűnése (idén február vége) közötti időszakra egyetlen jó kifejezés van: a danse macabre, haláltánc

– áll a visszaemlékezésben, ami a volt munkatársak által végül tavaly decemberben létrehozott Válasz Online felületén jelent meg.

Teljesen felszámolhatják a már most is központosított, kormányközelbe került megyei lapokat

A már eddig is központosított megyei lapokat felszámolhatják, mondta több érintett lap munkatársa és vezetője is a Népszavá nak. A lapnak az egyik alkalmazott elpanaszolta, hogy amikor az egyik női mosdóban elromlott a villany, ki kellett volna hívni egy szerelőt. A lapvezetés viszont nem tett semmit napokig, mert még nem kapták meg “fentről” a hozzájárulást.

A visszaemlékezésből egyébként kiderül, hogy a bezárt az újság munkatársai már jóval korábban arra készültek, hogy valami történhet a lapjukkal.

Ennek fényében elkezdték előre tervezni, mi történik, ha ez bekövetkezik, ennek köszönhetően tudták viszonylag gyorsan összehozni a Válasz Online-t.

Végül egyébként, mint az már ismert, a felszámolási eljárás alá került cégtől Mészáros Lőrinc emberei vették meg a lap archívumát. Fontos megjegyezni, hogy a volt újságírók próbálkoztak ennek megvásárlásával is.

Hirdetés