Tisztább ivóvíz érkezik a Himalájából
Globalizált világunkban a koronavírus-járvány hatásait ott is megfigyelhetjük, ahol egyáltalán nem számítunk rá. A koronavírusnak számos pozitív és negatív hatása van a környezetre: tavaly nagyon régóta nem tapasztalt mértékben esett vissza a károsanyagkibocsátás, világszerte rengetegen áttértek az aktív közlekedésre, viszont az egészségügyi hulladékok mennyisége elborítja a bolygót.
Úgy tűnik, még a Himaláját borító hó minőségéhez is köze van a pandémiának, írja az IFL Science. Ez pedig egyáltalán nem elhanyagolható kérdés, mivel közel kétmilliárd ember ivóvízellátását biztosítja a magashegységben megolvadt hó.
Indiában jelenleg borzasztó mértékben tombol a járvány, rengeteg a fertőzött. Pedig az ország példamutatóan kezelte az első hullámot: a szigorú lezárásoknak köszönhetően sikerült ellaposítaniuk a járványgörbét, miközben a fejlett országok az egészségügy súlyos leterheltségével küzdöttek. A járványügyi intézkedések a légszennyezésre is rendkívül kedvező hatással voltak, főleg India északi részén.
Az indiai kormány szerint Rihanna és Greta Thunberg nem viselkedik felelősen a közösségi médiában
A kormány blokkolta a tüntetők víz- és élelmiszerellátását.
Kapcsolódó cikk
Dr. Edward Bair, a Kaliforniai Egyetem munkatársa azt szerette volna megtudni, hogy a légszennyezés milyen hatást gyakorol a hóolvadásra. Az már ismert tény, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égése során a levegőbe kerülő fényelnyelő részecskék elszínezik a havat és a jeget, ami felgyorsítja az olvadás folyamatát a normál, nem szennyezett hóhoz képest. De az még nem volt világos a tudósoknak, hogy a szennyeződés milyen mértékben áll összefüggésben az olvadással.
Tiszta, mint a tavalyi hó
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent tanulmányában Bair azt állítja, hogy a Himalájában tavaly lehullott hómennyiség szokatlanul tiszta volt. A műholdképek elemzése alapján az elmúlt 20 év legtisztább csapadékja hullott az India északi határát képező magashegységben. A tavaly lehullott hóban 30%-kal kevesebb fényt elnyelő részecskét mutattak ki az elmúlt húsz év átlagához képest. Számításaik alapján 6,6 köbkilométerrel kevesebb víz olvadt ki a hegyekben, ami fontos következményekkel járt.
Ha a Himalája hava túl gyorsan olvad, akkor az egyszerre lezúduló hatalmas vízmennyiség áradásokat okoz a hegységtől délre eső, alacsonyabban fekvő területeken. Ráadásul később pedig nem jut elég víz az Indus folyóba, ahonnan 300 millió ember kapja az ivóvizet.
A fényelnyelő részecskék megnövekedő mennyisége természetesen nem csupán a Himalájában okoznak gondot. Kisebb mértékben az Északi- és Déli sark jégtábláinak olvadását gyorsaságát is befolyásolják. A jégpáncél eltűnése pedig hatással van a globális felmelegedésre, mivel egyre fogyatkozó felülete már csak a korábbihoz képest kevesebb fényt képes visszaverni az űrbe.
A lezárások miatti légszennyezés-csökkenés további jótékony hatásokkal is járt. A napelemek is hatékonyabban működtek, azaz több energiát termeltek, mert a tisztább levegőben nem tört meg a napsugarak energiája. A légszennyezés világszerte az egyik vezető halálok, így feltételezhetően a szennyezett levegő miatt kevesebben vesztették életüket. A Covid-19 pusztítása mellett azonban egyáltalán nem biztos, hogy összességében kevesebben haltak meg, ezt talán csak sok év múlva fogjuk megtudni.
Letartóztatták Disha Ravi indiai klímaaktivistát, aki a vád szerint Greta Thunberggel nemzetközi összeesküvést szervezett
A tiltakozók szerint az indiai kormány jogtalanul és aránytalanul járt el az aktivistával szemben.
