A 2024. január 29-i mészárlás a gázai háború egyik legmegrázóbb szimbólumává vált, miután nyilvánosságra került az a 3 órás hangfelvétel, amelyben az 5 éves kislány a Palesztin Vörös Félhold diszpécsereinek könyörgött segítségért a szétlőtt Kia Picanto hátsó üléséről, miközben körülötte 6 családtagja már holtan hevert. A család az izraeli offenzíva elől menekült Gáza városába, amikor a járművet tűz alá vették. A mentőszolgálat azonnal a helyszínre irányított egy mentőautót, ám a katonák arra is rálőttek, megölve a 2 fős mentőápoló személyzetet, a holttesteket pedig csak 12 nappal később, a csapatok kivonulása után tudták kiemelni a romok közül.
Az Izraeli Védelmi Erők akkoriban határozottan és többször is letagadta, hogy katonai egységei vagy tankjai a helyszínen lettek volna, ám a független sajtóvizsgálatok és műholdas felvételek olyan bizonyítékokat tártak fel, amelyek végül sarokba szorították a hadvezetést. A hadsereg most bejelentette, hogy a belső áttekintés és a koordinációs hibák miatt a katonai rendőrség bűnügyi nyomozó osztálya eljárást indított az ügyben, noha a Jes Din jogvédő szervezet adatai szerint az izraeli katonák ellen indított eljárások szinte soha nem vezetnek tényleges vádemeléshez vagy elítéléshez.
A Hind Rajab-akták és a dózerrel eltemetett mentők
A kislány tragédiájával párhuzamosan a hadsereg 4 másik gázai incidens vizsgálatát is lezárta, elrendelve a büntetőeljárást 15 palesztin mentős és humanitárius dolgozó 2025. márciusi meggyilkolása miatt Rafah közelében. A rajtaütés egyetlen túlélője szerint a pozícióban lévő izraeli katonák lesből lőttek rá a sérülteket kimenteni próbáló mentőautóra, majd a helyszínre érkező további járműveket is tűz alá vették, a holttesteket és a szétlőtt kocsikat pedig katonai buldózerekkel tolták egy közös tömegsírba, ahová az ENSZ csak 1 héttel később jutott el.
A hadsereg kezdetben azzal védekezett, hogy a járművek gyanúsan, világítás nélkül közeledtek a vonalaikhoz, ám ezt a magyarázatot vissza kellett vonniuk, amint előkerültek a videofelvételek a bekapcsolt villogókkal és jól kivehető logókkal haladó mentőkről. Jonathan Whittall, a holttestek kiemelését végző ENSZ-tisztviselő felidézte: az áldozatokat egyenruhában, védőkesztyűben és jól megjelölt autókban lőtték le, miközben életeket mentettek. A mészárlást túlélő Munther Abed mentős rögzítette: a 101-es segélyhívó mentőautói nem lehetnek célpontok, és valódi igazságszolgáltatást követel a meggyilkolt kollégái gyilkosai ellen.
Ben Gvir vérszomja és a felmentett parancsnokok
A hadsereg látszólagos önvizsgálatának határait mutatja, hogy elutasították a bűnügyi nyomozást a World Central Kitchen konvoját ért 2024. áprilisi légicsapások ügyében, ahol 7 segélymunkást végeztek ki a levegőből. Noha a szervezet előre egyeztette az útvonalat a hadsereggel, és a tetőn lévő óriási logók a levegőből is tisztán látszottak a rakétatámadások alatt, a katonai vezetés szerint a tévedés nem vet fel bűncselekményt, így a tisztek megúszták leváltással és megrovással.
A segélyszervezet a felmentést mélyen sértőnek és a valósággal ellentétesnek nevezte, miközben a meggyilkolt ausztrál Zomi Frankcom és 3 brit állampolgár halála miatt a külföldi diplomácia továbbra is elszámoltatást sürget.
Az Orvosok Határok Nélkül 4 munkatársának megölése ügyében sem indult nyomozás, miközben a több mint 1000 napja tartó háborúban a gázai halottak száma átlépte a 73 000 főt. A rendszerszintű büntetlenség légkörére a legnyersebb bizonyítékot Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter adta meg, aki a napokban kijelentette: minden este 30-40 embert kell megsemmisíteni Gázában, mert vannak ott olyanok, akik még csak nem is emberek, és nem érdemlik meg az életet – írta meg a The Guardian.
Az izraeli katonai rendőrség bűnügyi nyomozói a következő hetekben hallgatják meg a Hind Rajab autójára tüzet nyitó egység parancsnokait, miközben a nemzetközi jogi szervezetek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjesztik a gázai mentősök elleni támadások bizonyítékait.
