Az Országgyűlés oktatási bizottságának szerdai ülésén mutatott rá a hazai tudománypolitika elkeserítő helyzetére a Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetése. A parlamenti testület előtt ismertetett helyzetértékelés rideg adatai szerint a leggyakrabban idézett tudományos publikációk között a magyar munkák aránya mindössze 6,2 százalék a 11 százalékos uniós átlaggal szemben, az egymillió lakosra jutó kutatók száma pedig 2030 fő, ami kevesebb mint fele a 4698 fős európai átlagnak. A legtekintélyesebb egyéni kutatói támogatásoknál, az Európai Kutatási Tanács ERC-pályázatain a magyar sikerráta mindössze 2,6 százalékot ér el, míg a közösségi átlag 12 százalék – derült ki az Index beszámolójából.
A kormányzati stratégia 2030-ra azt a célt tűzi ki, hogy Magyarország minden fő mutatóban felzárkózzon az Európai Unió 15. helyére. Ennek eléréséhez a kutatói létszámot ötezer főre, az ERC-sikerrátát 8 százalékra, a hazai K+F-ráfordítást pedig a jelenlegi GDP-arányos 1,38 százalékról 2 százalékra kell emelni. A tárca számításai szerint a felzárkózási program becsült állami forrásigénye nagyjából 810 milliárd forint, amelyből a legjelentősebb tételt, 150 milliárd forintot az innovációs ökoszisztéma átfogó fejlesztése teszi ki. A költségvetési elvonások felszámolása szervesen illeszkedik a kabinet átfogó szándékaihoz, hiszen a Tisza-kormány a túlárazott állami szerződések lefaragásával teremti meg az alapját a pénzügyi források szerkezeti újrahangolásának.
Horváth Péter leleplezte az elvonásokat: 375 milliárd forint hiányzott a kutatásból
A lemaradás hátterében a szakpolitika szerint a korábbi évek szisztematikus forráselvonásai állnak. A vállalkozások által befizetett innovációs járulék fogadására hivatott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot nem önálló finanszírozási keretként, hanem költségvetési egyenlegtartó eszközként kezelték. Az elvonások mértéke a 2015-ös 13,8 milliárd forintról 2025-re 68,4 milliárdra, míg az idei évben 65,2 milliárd forintra növekedett.
A helyzet tartós rendezésére a szaktárca egy új finanszírozási kerettörvényt javasol, amely négy-tíz éves ciklusokban, az éves költségvetési hullámzásoktól függetlenül garantálná a K+F forrásokat. A minisztériumi elképzelések szerint az állami támogatást a jelenlegi 347 milliárdról 700 milliárd forint fölé kell növelni. A szerkezeti reformok részeként 2026 végéig újjászervezik az egységes kutatóintézeti hálózatot a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt, visszacsatolva az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez korábban átkerült négy társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontot is. Emellett a súlytalanná vált alkalmazott kutatások megújítására egy tizenegy intézetből álló, kétezer fős kapacitású hálózatot hoznak létre, míg egy 75 millió eurós program keretében száz kiemelkedő mesterségesintelligencia-kutatót csábítanának haza.
A HUNOR-űrprogramtól a Hiventuresig: leszámolás a kirakatpolitikával
Az új stratégia nem kíméli az előző időszak kiemelt presztízsprojektjeit sem. A tárca éles kritikával illette a HUNOR-űrprogramot, amelyet valódi ipari hasznosulás, intézményi háttér és fenntartható utóélet nélküli kirakati eredményként értékelt. Bár Magyarország 2026 és 2028 között 205 millió eurót fizet be az Európai Űrügynökségnek – ami lakosságarányosan magasabb a cseh vagy a lengyel hozzájárulásnál –, az ipari megrendelések formájában visszaramló források mutatója a korábbi 0,88-ról 0,55-re zuhant. A minisztérium ezért egy mérföldkövekhez kötött, szigorúan ellenőrzött Magyar Űrügynökséget állít fel, és a jelenlegi 47 fős delegációt harmincfősre szűkíti, miközben az űripar árbevételét 30 milliárdról 100 milliárd forint fölé növelné.
Tíz esztendő alatt összesen 375,8 milliárd forintot szívott el a központi költségvetés a tudományos szférától, ami nehezen kiszámítható és a kutatói szakmával ellentétes feltételeket teremtett.
A piaci torzulások megszüntetése érdekében a minisztérium azonnali hatállyal leállítja az állami kockázatitőke-befektető Hiventures tőkealapjait. A politikai szempontok alapján működtetett rendszerek helyett hat új, magántőkét és az Európai Beruházási Alapot bevonó, társbefektetési szerkezetű alapot indítanak el a deep tech és az egészségipar területén. Az adó- és cégjogi környezetet könnyített korai befektetési formákkal és a startup kft. intézményével teszik vonzóbbá. A benyújtott stratégia jelenleg szakpolitikai javaslatként várja a végleges kormányzati döntést és a szükséges törvénymódosítások elfogadását.
