Kapcsolódó cikk
Hihetetlen, honnan ismeri Alekosz az olimpiai bajnok Kovács Kokó Istvánt
A Telex kiemeli, hogy a jogvita legfontosabb része, hogy egy köztestület – jelesül az Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) – elnökségi döntése felülírhat-e egy kormányrendeletet, hiszen a kormány még 2013-ban döntött úgy, hogy az olimpiához, vagy a paralimpiához hasonlóan, az ezeken kívül eső sportágakat felsorakoztató Világjátékokon az 1–8. helyen végző sportolókat is honorálja. Első fokon a törvényszék a NVESZ elnökségi döntését vette figyelembe. Szerintük a kvalifikációs szakaszban az előírtnál (12–15) kevesebb nemzet versenyzője állt rajthoz, mint kellett volna. Másodfokon azonban ezt érdemben, dokumentumokkal cáfolták meg: bebizonyosodott, hogy megfelelő számban álltak rajthoz, érdemi verseny alakult ki nemcsak a helyszínen, hanem már a selejtezőkben is, így joggal kérik a pénzüket a versenyzők, de mindhiába.
Kapcsolódó cikk
Meghalt a magyar olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó
„Sokkolt ez az ítélet, a szóbeli indoklása is. Ami valahogy így szólt: »a sporttörvény felhatalmazása alapján fizetendő állami jutalommal kapcsolatos igény nem hoz létre olyan, a Ptk.-n alapuló polgári jogviszonyt, amely alapján a kifizetés polgári peres eljárásban a kifizetésre kötelezett alperessel szemben bírósági úton érvényesíthető«. A Kúria szerint az igény ily módon történő érvényesítésére nincs jogi lehetőség, ami ellentétes a korábbi ítélkezési gyakorlattal” – mondta a Telexnek a sportolókat képviselő Bognár Viktor ügyvéd.
Kapcsolódó cikk
Az olimpiai arany ára – 250 lányt molesztált az amerikai orvos
