Védelmébe vette a Tisza Párt döntését Jámbor András volt országgyűlési képviselő, miután heves vita robbant ki Ligeti Miklós alkotmánybírói jelölése körül. A Transparency International Magyarország jogi igazgatójának neve azt követően bukkant fel a taláros testület leendő tagjai között, hogy a közélet egy része korábban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal élén látta volna szívesen a szakembert. A döntést követően a közösségi médiában gyorsan elterjedt a vélemény, miszerint a Tiszának csupán az volt a célja, hogy elegáns módon hatástalanítsa és félreállítsa a korrupcióellenes szakértő – írta meg a Szeretlek Magyarország.
Jámbor András közösségi oldalán közzétett bejegyzésében határozottan visszautasította ezeket a feltételezéseket. A volt politikus kifejtette, hogy a jelölést nem eltávolításként, hanem kifejezett politikai gesztusként kell értelmezni azok felé, akik csalódtak az elszámoltatási hatóság vezetőjének kiválasztásakor. Úgy véli, az interneten terjedő elméletekkel szemben a jelölés valójában a Tisza békejobbja azoknak, akik elégedetlenek voltak, hogy Ligeti nem lett az NVVH vezetője, és nehéz ebben bármiféle negatív szándékot felfedezni – számolt be a bejegyzésről a.
A jogász szakma csúcsa és az alkotmányos kontroll: Jámbor András szerint helyreállhat az Alkotmánybíróság szerepe
A vita gyökerei az augusztus végi eseményekig nyúlnak vissza, amikor az Országgyűlés a Tisza Párt javaslatára Unger Anna Rózát választotta meg a Vagyonvisszaszerzési Hivatal élére. A döntést követően több közéleti szereplő, köztük Hadházy Ákos és Molnár Áron is bírálta a kinevezést, háttéralkukat sejtve a folyamat mögött. Jámbor András korábban élesen kikelt a pletykák és tévedések ellen, most pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánybírói tisztség jelentőségét sokan méltatlanul alábecsülik a közbeszédben.
A volt képviselő rámutatott, hogy Ligeti Miklós eddig egy civil szervezet második embere volt, míg a most felajánlott tisztség nagyságrendekkel nagyobb felelősséggel és hatáskörrel jár. Meglátása szerint az alkotmánybírói pozíció ezerszer nagyobb pozíció, mint a korábbi feladatköre, és ez jelenti a jogász szakma csúcsát. Jámbor emlékeztetett arra is, hogy az Alkotmánybíróság korábban a magyar jogrend legfontosabb fékjeként működött, és a magyar politikában nagyon komoly fékező ereje volt, mielőtt a Fidesz átalakította volna a testületet és feltöltötte volna saját kádereivel.
Az új jelöltek beemelésével azonban érdemi fordulat állhat be a taláros testület működésében. Jámbor úgy fogalmazott, hogy az új 5+1 emberrel többségbe kerülnek az AB-ben az értelmes jogászok, és így újra kontrollfunkciót kap majd a testület. Egy, a korrupciós mechanizmusokat alaposan ismerő szakember jelenléte ráadásul kulcsfontosságú lehet, hiszen a korábbi kormánypártok sok esetben törvényekbe rejtették a korrupciót, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisíthet. A Transparency International pedig dokumentáló szervezetként Ligeti távozása után is folytatni tudja a munkáját.
Politikai döntés és a következő parlamenti lépések
Jámbor András bejegyzésében arra is kitért, hogy a közvélemény gyakran túlságosan személyfüggően, messianisztikusan gondolkodik a politikai intézményekről, miközben egyetlen szervezet vagy ügy sem múlhat egyetlen emberen. Visszautasította azokat a felvetéseket is, miszerint Ligetinek a legfőbb ügyészi posztot kellett volna felajánlani. Emlékeztetett, hogy a legfőbb ügyész jelölése a köztársasági elnök kizárólagos jogköre, és arra csak ügyészi háttérrel rendelkező szakembert lehet javasolni, így ezt a kinevezést a Tisza Párt nem tudta volna biztosítani.
A politikus összegzésként hangsúlyozta, hogy a kinevezési javaslat valóban politikai döntés, de nem csalárdság. Szavai szerint a Tisza éppen a saját maga feletti kontrollt, a demokráciát megvédő pozíciókat tölti fel hozzá nem lojális emberekkel, ebből pedig a rendszerváltás végét vagy antidemokratikus folyamatokat kiolvasni egyáltalán nem segít a hazánknak. A polgári attitűd része a dicséret is, így bírálta azt a hozzáállást, amely minden lépés mögött kizárólag hátsó szándékot keres.
Az Alkotmánybíróságban azért nyílt lehetőség az új tagok kinevezésére, mert a 70 éves korhatár visszaállítása miatt szeptember elején lejárt Polt Péter elnök és három másik bíró mandátuma. A megüresedett helyekre javasolt öt jelöltet, köztük Ligeti Miklóst, a jövő heti parlamenti ülésen hallgathatja meg az illetékes szakbizottság, mielőtt az Országgyűlés végleges döntést hoz a megválasztásukról. Ligeti Miklós alkotmánybírói jelölése így a következő napok kiemelt politikai témája marad.
