– Jellinek Dániel. És nem elzárásnak hívnám, hanem harmincnapos, zárt láncú, magas biztonsági fokozatú portfólió-konszolidációnak – vágott közbe az Indotek Group válságkommunikációs igazgatója, miközben a táskájából kihúzott egy sajtóanyagot. – A sajtóközleményünk már kiment. A bíróság döntése kifejezetten aránytalan, viszont a cégcsoport likviditását egyáltalán nem érinti, sőt, a belvárosi jelenlétünket erősíti.
– A bevételezési jegyzőkönyvet nem lehet közleményként kiküldeni, uram – felelte a tiszt szárazon. – Személyes tárgyak lajstromozása következik. Karóra van?
– Csak egy visszafogott, acéltokos darab – mondta Jellinek, miközben óvatosan felemelte a csuklóját a fémbilincs szorításában. – De ha a házirend engedi, a cellabeosztást szeretnénk az Indotek szellemiségében újragondolni. Nem kell túlépíteni. Minimalista, brutalista dizájn, maximális helykihasználással.
Szivek Norbert, aki a fegyveres kíséret árnyékában eddig a mennyezeti beázás mintázatát tanulmányozta, halkan köszörülte meg a torkát.
– A Volánbusz-ügyben a tízmilliárdos tétel különben is csak elvi konstrukció volt – jegyezte meg Szivek a tisztnek. – Én a vagyonkezelőnél mindig a hosszú távú állami stabilitásban hittem. A rabszállító rugózásán viszont sürgősen javítani kellene, a flottafiatalítás elengedhetetlen.
– A buszok ügyét majd az ügyészségen tárgyalják – vágott közbe a tiszt, és kinyitott egy vastag leltárkönyvet. – Itt jelenleg a szíj, a cipőfűző és a nyakkendő leadása a soron következő fázis. Kérem a tárgyakat az asztalra.
A kommunikációs igazgató izgatottan lapozott a táblagépén, majd odafordult a letartóztatott üzletemberhez.
– Dániel, a sajtó már kint áll az utcán. A fotógaléria kiment, a vezetőszár látványos volt, de a fókuszt most át kell tennünk a prémium kiegészítők mentesítésére – suttogta a tanácsadó. – Ha a leltáros beveszi a nyakkendőt, azt úgy kell eladni, mintha az Indotek elkötelezte volna magát a laza, szilícium-völgyi típusú vezetés mellett.
A folyosó felől nehéz léptek zaja hallatszott, és a raktáros egy nagyméretű, összahajtott szürke csomaggal lépett a helyiségbe, amin egy fém pecsét nyomai látszottak.
A minimalista cellakonstrukció és a szabvány rabruha
– A hatos méretű szabvány egyenruha – mondta a raktáros, és a pultra dobta a durva szövésű, szürke nadrágot és az ahhoz tartozó felsőt.
A kommunikációs igazgató azonnal közelebb lépett, és két ujjával óvatosan megérintette az anyagot, mintha egy ingatlanfejlesztési kiállítás szőnyegmintáját tesztelné.
– Ez tiszta pamut vagy szintetikus keverék? – kérdezte a tanácsadó homlokráncolva. – Mert a vezérigazgató úr bőre nem bírja a szintetikus szálakat, és a vizuális identitásunkhoz a slim fit szabásvonal jobban passzolna. Elérhető ez a kollekció szabászgarmadával?
– Ez a kollekció úgy érhető el, hogy felveszi, vagy nem veszi fel, és akkor a fogdán marad alsónadrágban – felelte a raktáros egyhangúan.
– A szerkezetileg stabil, de alacsony költségvetésű textíliákban van potenciál – jegyezte meg Jellinek Dániel, miközben átvette a nadrágot. – Szivek úr, ön szerint ebből a szövetből nem lehetne egy logisztikai hálózatot felépíteni? Ha a Volánnál lett volna ilyen szigorú anyagbeszerzés, most nem állnánk itt ezen a felvételi ponton.
– A Volánbusz beszerzéseinél a tender kiírása teljesen szabályos volt, Dániel – válaszolta Szivek Norbert elgondolkodva. – A flottafrissítésnél mi csak a piaci igényeket követtük. Az, hogy a járművek a végén picit túlárazva kerültek a könyvekbe, csupán a makrogazdasági környezet korrekciója volt.
A felvételis tiszt elfedte a szája előtt az ásítását, majd rácsapott az asztalra.
– Lábbeli. A cipőt is kérem.
– A cipőfűzőmentes konstrukció kifejezetten praktikus – fűzte hozzá a tanácsadó. – Ha a sajtó megkérdezi, azt mondjuk, hogy a cégcsoport a hatékonyság jegyében megszüntette a felesleges csomózási műveleteket az operatív folyamatokban.
– Az Indotek nem csomóz, az Indotek strukturál – javította ki Jellinek Dániel a segítőjét, miközben kilépett a bőrcipőjéből. – De a cellát illetően ragaszkodom a jó benyásodáshoz és a megfelelő szellőzéshez. Nem szeretném, ha a harminc nap alatt amortizálódna az emberi tőke.
A fémajtó váratlanul csattant, és a folyosón egy újabb fegyveres kísérő jelent meg, kezében egy iratrendezővel.
– A vezetőség üzeni, hogy a különleges elhelyezési kérelmeket elutasították – jelentette be az érkező őr. – Nincs prémium szektor, nincs egyedi bérleti szerződés a kétszemélyesre. Szokványos zárka lesz.
A tanácsadó elfehéredett, majd gyorsan a telefonjára pillantott, ahová éppen egy új politikai elemzés értesítése érkezett.


