Egyetemi oktatók és kutatók egy csoportja nyílt levélben állt ki a NER időszakából hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselők azonnali leváltása mellett. A jogtudósok közös állásfoglalása azután látott napvilágot, hogy Magyar Péter miniszterelnök határozottan lemondásra szólította fel a legfőbb ügyészt, a köztársasági elnököt, valamint a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét is a pozíciójából.
Magyar Péter drasztikus lépéseket helyezett kilátásba. A kormányfő egyértelművé tette, hogy az érintett vezetők önkéntes távozásának hiányában az Országgyűlés egy azonnali Alaptörvény-módosítással fogja véglegesen eltávolítani őket a hivatalukból. A politikai ultimátum komoly alkotmányos vitákat indított el a hazai közéletben.
A jogtudósok szerint a helyzet rendkívüli. A nyílt levél szerzői hangsúlyozzák, hogy bár a kétharmados parlamenti felhatalmazás sem jelent teljesen korlátlan hatalmat, a tisztségviselők elmozdítása ebben a speciális szituációban morálisan és jogilag is teljesen megalapozott. A szakmai állásfoglalás komoly érveket biztosít a kormányzó párt számára.
Magyar Péter az Alaptörvény módosításával kényszerítené ki a fideszes vezetők távozását
Az indoklás szerint a vezetők hiteltelenné váltak. A levél aláírói úgy látják, hogy az érintett közjogi méltóságok az elmúlt időszakban nem a klasszikus jogállami normákat szolgálták, hanem aktív szerepet vállaltak az egyszemélyi hatalmi struktúra fenntartásában. A mulasztások közvetlenül hozzájárultak a rendszerszintű vagyoni visszaélések kialakulásához.
A szakértők óvatosságra intik az új többséget. A jogtudósok arra kérik a parlamentet, hogy a halaszthatatlan személycserék során járjon el önkorlátozó módon, és tudatosan kerülje el a korábbi korszakot jellemző színlelt, trükkös jogi megoldásokat. A demokratikus átmenet tisztaságának a megőrzése kiemelt fontosságú feladat.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a határidő lejárta után sem hajlandó önként lemondani
Az államszerkezet elhamarkodott átalakítását el kell kerülni. A szerzők javaslata szerint az új, hiteles és pártatlan vezetők kiválasztását teljesen nyilvános eljárásban, elismert szakmai testületek bevonásával kell lebonyolítani a jövőben. A fékek és ellensúlyok rendszerének a helyreállítása csak transzparens módon valósulhat meg.
Kapcsolódó cikk
Az ügyvéd kimondta: Sulyok Tamás terrorcselekményben való részesség merülhet fel az aranykonvoj ügyében
Súlyos, terrorcselekményben való bűnrészesség gyanúját vetette fel a magyar köztársasági elnökkel szemben az ukrán állampolgárokat képviselő ügyvédi iroda vezetője a hírhedt aranykonvojügy kapcsán. Az állami kényszerintézkedések és a külpolitikai zsarolások hálója olyan sötét titkokat rejthet, amelyek alapjaiban rengethetik meg a Sándor-palota falait.
A Tisza Párt április 12-én szerzett bő kétharmados többséget. A miniszterelnök már a választás éjszakáján megkezdte a politikai nyomásgyakorlást, és Sulyok Tamás államfőnek május 31-ig adott határidőt a hivatalos lemondási nyilatkozat benyújtására. A köztársasági elnök azonban a határidő lejárta után is a helyén maradt.
A miniszterelnök a határidő lejárta után személyesen is megjelent az államfőnél, majd a találkozót követően megerősítette, hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában a parlament módosítani fogja az Alaptörvényt.
A jogi csata a következő napokban élesedik ki. Az Alaptörvény tervezett átírása és a taláros testületek vezetőinek a kényszerű elmozdítása olyan precedenst teremthet, amely hosszú évtizedekre meghatározza a hazai közjogi berendezkedést. A kormány és a hivatalban maradt tisztségviselők közötti nyílt konfliktus a parlament jövő heti rendkívüli ülésén érhet el a csúcspontjára.
Kapcsolódó cikk
„Nem történt itt semmilyen rendszerváltás” – Sulyok Tamás letette a névjegyét, és megdöbbentő alkut ajánlott a Tisza Pártnak
Komoly politikai feszültség alakult ki a végrehajtó hatalom és az elnöki hivatal között, miután Sulyok Tamás köztársasági elnök nemzetközi interjúban reagált az elmozdítására irányuló kormányzati tervekre. Az államfő a Cicero című német politikatudományi folyóiratnak nyilatkozott, amelyben egyértelművé tette a Tisza-kormányhoz és a hatályos alkotmányos rendhez fűződő viszonyát.
