A bűzös levegő csapdája és a miazma-elmélet uralkodása
A tizenkilencedik század közepén az orvostudomány meggyőződéssel vallotta, hogy a kolerát a bomló szerves anyagokból származó bűzös levegő terjeszti. Ez a miazma-elmélet határozta meg a hatóságok intézkedéseit a növekvő Londonban, így a védekezés csupán a kellemetlen szagok elfedésére korlátozódott – írta meg a cdc.gov.
John Snow aneszteziológus szkeptikusan figyelte az uralkodó nézeteket. Észrevette, hogy a kór emésztőrendszeri tünetekkel jár, ami ellentmondott a belélegzett gázok teóriájának. Gyanítani kezdte, hogy a fertőzés ivóvízzel terjed, ám igazolásához megdönthetetlen tényekre volt szüksége. Amikor 1854 augusztusának végén a Soho negyedben hirtelen felrobbant a megbetegedések száma, egy olyan rejtélyes részlet bukkant fel, amely végleg megingatta az orvosok feltételezéseit.


