Az elektromos autók sem teljesen zöldek
Világviszonylatban 2020-ban minden 50 eladott új autóból egy elektromos volt. Ám ha mostantól kezdve kizárólag elektromos autókat vásárolnának az emberek, akkor is 15-20 évbe telne, amíg minden benzines vagy dízelautó helyett csak elektromos autók közlekednének az utakon, írja a The Conversation.
Ráadásul a belső égésű motoros gépkocsipark lecseréléséből adódó kevesebb károsanyag-kibocsátás sem megy végbe elég hamar. A klímaváltozás és a légszennyezés problémájának megoldásához minden gépesített közlekedési eszköz mihamarabbi visszaszorítása szükséges, elsősorban a magánszemélyek tulajdonában lévő gépkocsihasználat mellőzése.
Az elektromos közlekedési eszközökre történő átállás nem járul hozzá kellő mértékben az emissziómentességhez, hiszen az elektromos autók sem teljesen zöldek. Az akkumulátoraikhoz szükséges nyersanyag kibányászása, a legyártásuk, az áramtermelés mind széndioxid-kibocsátással járó folyamat.
A gazdasági ágazatok közül a közlekedést a legnehezebb környezetbarát módon átalakítani, hiszen minden szinten erősen függ a fosszilis tüzelőanyagoktól és a szénalapú infrastruktúrától, ráadásul a jóléti társadalmak szerves része a mindennapos autóhasználat. A közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkentésének egyik leggyorsabb és világszerte alkalmazható módja, ha az autót lecseréljük kerékpárra vagy gyaloglásra, azaz aktív közlekedőkké válunk.
A világ 54 nagyvárosa már megtette az első lépéseket a párizsi klímaegyezmény céljai felé
Kerékpárutak, fatelepítés és a zöld innováció a legfontosabb intézkedések.
Kapcsolódó cikk
Az aktív közlekedés olcsóbb, egészségesebb, környezetbarát és a forgalmas városi utakon sem lassabb az autózásnál. De mennyivel kisebb lesz az ökológiai lábnyomunk, ha napi szinten áttérünk a biciklizésre?
Egy tanulmány európai városok (London, Antwerpen, Barcelona, Bécs, Örebro, Róma és Zürich) lakóinak napi közlekedését vizsgálta. Két éven át a 4000 résztvevő minden helyváltoztatását feljegyezte közlekedési naplójába a munkába vonatozástól vagy buszozáson át a gyerekek iskolába fuvarozásáig. A kutatók egyesével kiszámolták a fejenként nagyságrendileg 10 ezer megtett út károsanyag-kibocsátását.
Egy London-New York repülőút környezetterhelését is megspórolhatjuk
Az adatokból a következőket állapították meg:
- azoknak, akik naponta kerékpároztak, 84%-kal kisebb volt az ökológiai lábnyomuk azokhoz képest, akik nem közlekedtek kerékpáron;
- azok, akik hetente egy napon csak kerékpároztak az autózás helyett, 3,2 kg-mal csökkentették a széndioxid-kibocsátásukat, ami egy 10 km-es autóútnak vagy 800 email elküldésének felel meg;
- ha figyelembe vesszük a közlekedési eszköz teljes életciklusát, azaz a gyártását, az üzemanyag-felhasználását, a leselejtezését, akkor egy benzines autósnak 30-szor nagyobb, egy elektromos autósnak 10-szer nagyobb a károsanyag-terhelése egy útra vetítve a kerékpáros ökológiai lábnyomához képest;
- ha naponta egy utat kocsi helyett kerékpárral tesz meg valaki a városban, egy év alatt fél tonnával lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, ami egy London-New York repülőút károsanyag-kibocsátásának felel meg;
- ha ötből csak egy ember tartósan változtat közlekedési szokásain az elkövetkezendő években, az azt jelenti, hogy Európában akár 8%-kal is csökkenthető az autóforgalom.
2020-ban a járványügyi lezásárok során a széndioxid-kibocsátás csökkenésének közel fele a közlekedés visszaesésének volt köszönhető. Az Egyesült Királyságban a gyaloglás és a kerékpározás abszolút csúcsokat döntögetett: 20%-kal nőtt a rendszeresen gyaloglók, 9%-kal a hétköznap, 58%-kal a hétvégente kerékpározók száma a járvány előtti adatokhoz képest. Valószínű, hogy a 9%-os növekedés a home office miatt volt ennyire alacsony.
Az aktív közlekedés tehát olyan alternatívát kínál az autóhasználathoz képest, amellyel a járvány alatt is biztonságosan, a távolságot megtartva lehet helyet változtatni. Környezetbarát, olcsó, megbízható, egészséges, amely nem csak a csúcsforgalom elkerülésére alkalmas, hanem az elektromos autókhoz képest hatékonyabb megoldást kínál a klímavészhelyzet megoldására.
A világ leggazdagabb 1%-a több szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint az emberek fele
Az ENSZ-jelentés megvizsgálta a kormányok vállalásait is a kibocsátás visszafogására.
