„Igazam volt” – mondta Isaac Ben-Israel professzor, aki másfél hónapja azt állította, hogy a járvány mindenhol magától megszűnik 70 nap alatt. Most azt állítja, hogy egyáltalán nem biztos a járvány második hulláma, és ahogy korábban, úgy most is, sokan nem értenek vele egyet.
Miért pont télen?
Franciaországban a napi halottak száma 300 fölé emelkedett, miközben Szlovénia bejelentette, hivatalosan vége náluk a koronavírus-járványnak. Németország pedig az utazás kapcsán enyhítést kezdeményezne június elején. Minden jel arra utal, hamarosan lecsenghet Európában a járvány. Mindazonáltal a WHO április végi közleményében arra figyelmeztetett, korántsincs vége a járványnak. És most újból megerősítették. Az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója, Hans Kluge a brit The Telegraph újságnak adott interjút, és mint mondta, télen fel kell készülni egy második hullámra. Sőt, súlyosabb lehet, mint az első. Azonban Isaac Ben-Israel elismert matematikus, az Izraeli Űrügynökség elnöke, korábbi tábornoka nem így vélekedik erről.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nagyon szórakoztató, ahogy az emberek a második hullámról beszélnek. Honnan tudják, hogy lesz második hullám, és honnan veszik, hogy az télen lesz?[/perfectpullquote]
– idézi a Times of Israel a matematikust. Isaac Ben-Israel volt az, aki másfél hónappal ezelőtt publikálta statisztikai számításokon alapuló véleményét, hogy a gazdaságot súlyosan korlátozó intézkedésektől függetlenül a koronavírus terjedése 40 nap után lesz a csúcson, és az új fertőzések száma 70 nap után a nullához közelít.
Most azt mondja, a történtek őt igazolják, és a „hisztéria”, amit maga körül tapasztalt, szerinte ugyanolyan fertőző, mint maga a vírus. Ezúttal arról beszélt, hogy szerinte spekuláció azt állítani, hogy lesz második hullám.
A Ben-Gurian Egyetem igazgatója cáfolja a matematikus állítását
Nadav Davidovich, a Ben-Gurion Egyetem közegészségügyi iskolájának igazgatója szerint Ben-Israelnek nincs igaza, mert például Svédország esetében nem állnak meg a számai, ott nem csökkent a vírus terjedése.
A matematikus azt sem tisztázta pontosan, hogy mikortól kell számítani a napokat. Izrael esetében az első ismert esettől számolt, ugyanakkor más országoknál előfordult, hogy csak onnantól számolt, amikor már jelentős volt az esetek száma. Szerinte érdemes az első száz fertőzött elérésétől számolni.
A stockholmiak mindössze 7,3%-a esett át a koronavírus-fertőzésen
A négy magyarországi egyetem által május első felében készített országos felmérés rendkívül alacsony átfertőzöttséget mutat. Meglepő módon a különutas svédeknél hasonló eredményre jutottak. Egy frissen megjelent kutatás szerint április végén Stockholm lakosságának mindössze 7,3%-ánál mutatták ki az új koronavírus elleni antitesteket, így aggályos, hogy az ország nem érte el a remélt, széles átfertőzöttségi arányt a teljes populációban sem.
Svédország március 6-án érte el a 100 esetet, és 40 nappal később, április 15-én 482 új eset volt, ami nem számít a csúcsnak, mert az, 812 új esettel, április 24-én volt. Május 15-én, a 70. napon még mindig 625 új fertőzést regisztráltak, vagyis valamivel csökkent, de semmiképp sem a nullához közelít – írja a lap.
A második hullám logikusnak tűnik Davidovich szerint
Ezzel szemben más országok számai részben megfelelnek a professzor elméletének. Belgiumban például a csúcs valóban a 40. napon volt, 2454 esettel, de a 70. napon nem a nullához közelített ez a szám, hanem 1389-re csökkent.
Előállították a britek a koronavírus elleni oltóanyagot, bizakodó a brit gyógyszeripari óriáscég
Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Királyságban csütörtökön a húsz perc alatt eredményt mutató, laboratóriumi vizsgálatot nem igénylő koronavírusteszt próbája kezdődött meg. Az oltóanyagot az Oxfordi Egyetem tudósai fejlesztették ki. Pascal Soriot, az AstraZeneca gyógyszeripari óriáscég igazgatója pedig a televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: a cég nagyon bízik abban, hogy a már tesztelés alatt álló vakcina hatékonynak bizonyul.
Nadav Davidovich szerint még ha Ben-Israelnek igaza is lenne, az sem igazolná az állami intézkedések kritikáját, amelyek azért születtek, hogy ellaposítsák a görbét, és csökkentsék az új esetek számát.
A szakember szerint, Ben-Israel állításával ellentétben, nagyon is logikusnak tűnik a járvány második hulláma, ahogy az korábban már megtörtént más vírusok esetében, mert nagyon messze vagyunk az immunitástól.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem vagyok próféta, boldog leszek, ha nem lesz második hullám, de nem helyes figyelmen kívül hagyni ezt az eshetőséget[/perfectpullquote]
– mondta Davidovitch.
