A koronavírus-járvány sajnálatos módon nem világ nemzeteinek összefogását hozta a közös bajban, hanem éppen ellenkezőleg: kiélezte a rivalizálást a két legerősebb ország Kína és az USA között. Ebben nem várható fordulat, ám nem minden résztvevő jár egyformán rosszul az izmozással.
Trump azt gondolja, kínai víruskísérletből szabadult el a Covid-19
A koronavírus-járvány újabb tápot ad a Kína és az Egyesült Államok közti rivalizálásához. A történet végén az egyik fél jobban jár majd – kezdi elemzését a CNBC. A feszültség erősödése azzal kezdődött, hogy a felek egymást kezdték hibáztatni a járvány kitörése miatt. Az USA elnöke, Donald Trump azt sem zárta ki, hogy egy vuhani víruskísérletből szabadult el a világjárványt okozó kórokozó. Pekingi források pedig azt a történetet találták ki, hogy amerikai beszivárgó egységek vitték be a vírust Kínába.
Donald Trump, az USA elnöke újabb büntetővámok bevezetésével fenyegetőzik, a felek elővették a régi vitát arról, hogy joga van-e Kínának katonai bázisokat létrehozni a Dél-kínai-tengeren.
Kiszivárgott jelentés szerint az amerikaiak megvádolták Iránt, Kínát és Oroszországot, amiért álhíreket terjesztenek a koronavírusról
Az amerikai külügy jelentése szerint a három ország kormányzata sokszor egybehangzó üzeneteket fogalmaz meg. Ezek között szerepel, hogy az új típusú koronavírus amerikai biológiai fegyver; az Egyesült Államok politikai tőkét kovácsol a járvány okozta válságból; a vírus nem Kínából eredt, hanem amerikai katonák terjesztették el; Kína nagyszerűen kezeli a válságot, miközben az amerikai kormányzat hanyag magatartást tanúsít.
A pandémia erősíteni fogja az USA-Kína stratégiai versengést, ez marad a legfőbb ütközőpont a következő 12 hónapban – véli Hugo Brennan, a Verisk Maplecroft kockázatkezelési tanácsadó cég Ázsiával foglalkozó vezető elemzője. Válságok idején a nemzetek globális rivalizálása inkább erősödik, mint gyengül, a koronavírus-járvány a krónikusan rossz USA-Kína viszony további romlásához vezet – állapította meg az Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist sajtóorgánum cégcsoportjához tartozó elemzőközpont.
Nem ez az oka
Az EIU szakértői fontosnak tartják kiemelni, hogy nem a járvány az oka a konfliktusnak. Mint mondták, inkább csak az egyik külső tényező a két ország versenyében, amely azért folyik, hogy eldőljön, melyikük a világ domináns gazdasági hatalma. Ezzel arra utalnak, hogy a szerzői jogok megsértése körüli vita előbb kereskedelmi háborúhoz vezetett közöttük, majd a technológiai dominancia megszerzéséért folyó harccá szélesedett. Bár a kereskedelmi nézeteltéréseket tavaly decemberben egy egyezség aláírásával lecsillapították, ennek a megállapodásnak a második fázisa kérdésessé vált. Trump szerint ez immáron másodlagos kérdés és a járvány megjelenésére adott rossz kínai válasz újabb korlátozásokért kiált a felek gazdasági kapcsolataiban.
Levegőben terjedő koronavírust találtak egy wuhani kórházban
Kínai kutatók új bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a koronavírus képes levegőn át terjedni levegőben lévő cseppekkel, írja a . A Wuhani Egyetem kutatói és a hongkongi tudósok vírus RNS-t mutattak ki levegőből két wuhani kórház, két különböző területén a járvány kitörése után február és március között.
Várakozások szerint az amerikai elnök választási kampányát a “Hibáztasd Kínát!” szlogenre fogja felépíteni – úgy, ahogy a 2016-os kampányt a mexikói határra építendő fal köré építette. Brennan szerint, ha megválasztják, akkor újabb négy év súrlódásokkal teli USA-Kína kapcsolatokra számíthatunk. Ez azonban nem az USA és a Nyugat malmára hajtja a vizet.
Jön a Kelet
Az elemzők úgy vélik, hogy a feszültség növekedéséből Kína fog jobban kikerülni, azaz a világhatalom súlypontja tovább tolódik nyugattól kelet felé. Pekinget az USA-n kívül Ausztrália és az Egyesült Királyság is azzal vádolja, hogy túl lassan, túl sokat titkolózva reagált a járvány kitörésére. Ez azonban nem akadályozza az ázsiai óriást abban, hogy a világon úgy tálalja magát, mint amely sikeresen megbirkózott a válsággal, és igyekezzen kiterjeszteni befolyását azokra az országokra, amelyeket a legerősebben sújt a járvány.
A személyi megfigyelés új korszaka jöhet el Kínában
Annak érdekében, hogy az emberek betartsák a karanténra vonatkozó utasításokat, a kínai hatóságok megfigyelőrendszert telepítenek a lakosok ajtajára, és elképzelhető, hogy az otthonuk belsejébe is, írja a . Az elmúlt két hónapban különböző kínai tartományokban megkezdték a kamerák telepítését. Ezzel hatékonyan kibővítik az ország már jelenleg is hatalmas megfigyelő rendszerét, kiterjesztve az emberek magán szférájának 24 órás megfigyelésére is.
Ennek legfőbb módszere, hogy egészségügyi eszközöket küldenek szerteszét a világba, ahol úgy látják, hogy szükség van ezekre. A mosolyoffenzívának már külön neve is van: “maszkdiplomáciának” hívják. Ennek segítségével Peking Afrikában, Latin-Amerikában, Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában erősítheti befolyását – vélik az EIU szakértői. A politikusok a gazdasági válságért hajlamosak lesznek legnagyobb kereskedelmi partnereiket felelőssé tenni, miközben fájóan hiányzik az USA vezető szerepe a globális politikai porondon.
Emellett a mostani válságnak hosszú távú hatása lesz az USA és Európa gazdaságára – véli az EIU. A kényszerű költekezés miatt a kormányok kiszolgáltatottak lesznek a jegybankok monetáris enyhítéseinek és az államok eladósodnak, ami hosszabb távon fékezi a GDP bővülését. Eközben Kína kihasználhatja, hogy elsőként gyűrte le a járványt, így elsőként lábalhat ki a gazdasági válságból is. Összességében nőni fog a különbség a lassan növekvő nyugati országok és a tempósan haladó Kína között.
