Az sem egyedi, hogy egy jogerős döntés körül politikai vita alakul ki: erről írtunk a Baka András ítélete körül kialakult fideszes vitáról is. A csengeri ügyben viszont a két eljárási kérdés különösen élesen válik szét: a Kúria P. Mária ítéletéről dönthet, a friss feljelentés pedig Kósa Lajost érinti.
Kósa Lajos ügye nem került be a jogerős csalási ítéletbe
Az ügyben végül P. Mária maradt az egyetlen vádlott. A Nyíregyházi Járásbíróság 2025 júniusában hét év szabadságvesztésre és több mint 568 millió forint vagyonelkobzására ítélte; a Nyíregyházi Törvényszék június 3-án jogerősen fogházban határozta meg a büntetés végrehajtását. Helmeczy László most azt mondta a 24.hu-nak, hogy a döntés felülvizsgálatát kéri: új eljárást, felmentést vagy enyhébb büntetést szeretnének elérni.
A mostani beadvány nem a kúriai felülvizsgálat része: a védő egyszerre próbálja megváltoztatni P. Mária ítéletét és új hatósági döntést elérni Kósa Lajos ügyében.
A per alapja az volt, hogy P. Mária a vád szerint nem létező, külföldi örökségre hivatkozva kért pénzt magánszemélyektől és cégektől. Kósa Lajos neve azért vált a történet politikai részévé, mert korábban közjegyzői okiratok és nyilvánosságra került megállapodások kapcsolták a feltételezett örökség befektetésének tervéhez. A bíróság azonban nem az ő esetleges felelősségéről, hanem P. Mária csalási ügyéről döntött.
A feljelentésből még nem lett nyomozás
P. Mária a Legfőbb Ügyészséghez fordult, mert szerinte Kósa Lajos esetében „felmerül a vesztegetés, illetőleg a befolyással üzérkedés bűntettének alapos gyanúja”. Ez az ő állítása, nem hatósági megállapítás. A feljelentés beadása önmagában nem jelenti azt, hogy nyomozás indult, vagy hogy bárkit gyanúsítottként kezelnek.
A hatóság korábbi álláspontja ettől eltérő volt. A Legfőbb Ügyészség 2021-es írásos tájékoztatásában azt közölte, hogy Kósa Lajost a nyomozásban tanúként hallgatták ki, P. Mária őt is megtévesztette, és a politikusnak nem keletkezett kára, ezért nem szerepelt sértettként. A közlemény szerint P. Mária korábbi, pénzátadásra vonatkozó állításait későbbi vallomásaiban visszavonta, és a nyomozás más adatai sem támasztották alá azokat.
Most két külön pályán folytatódik az ügy. A Kúria a jogerős csalási ítélet felülvizsgálati kérelméről dönthet, a Legfőbb Ügyészségnek pedig a friss feljelentés sorsáról kell határoznia. A mostani beadványnál egyelőre nem ismert nyomozást elrendelő vagy elutasító hatósági döntés.