A hazai agráriumban az utóbbi tíz évben 41 százalékkal csökkent a gazdaságok száma, és a folyamat az elmúlt időszakban sem lassult le. A Központi Statisztikai Hivatal friss, Agrárium 2026 elnevezésű felmérésének előzetes jelentése szerint csupán 2023 óta 35 ezer gazdaság szűnt meg Magyarországon. Ezzel párhuzamosan az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület mérete 18 százalékkal növekedett az elmúlt három évben, ami a földbirtokok további koncentrációját mutatja – írta meg a Telex.

A területek egyre kevesebb kézben összpontosulnak, ám a folyamat nem új keletű. Kovách Imre szociológus, a Földek és emberek című könyv szerzője már korábbi elemzéseiben rámutatott, hogy a hazai földkoncentráció az egyik legerőteljesebb egész Európában. A szakember adatai szerint 2017-ben a gazdaságok öt százaléka használta a hazai termőföldek közel kétharmadát, 2020-ra pedig a gazdaságok alig 4,3 százaléka felett diszponált a teljes mezőgazdasági terület háromnegyede fölött.

A KSH adatai mögött évtizedes politikai döntések állnak

A birtokszerkezet aránytalanságai a szakértők szerint már a 2004-es európai uniós csatlakozást megelőzően rögzültek. Kovách Imre elemzése alapján a rendszerváltást követő reprivatizációs törvények nem teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy a visszakapott földekből részesülők többsége valóban gazdálkodni tudjon. Megfelelő tőke és hitel hiányában a korábbi téesztagok nem tudták megművelni az ingatlanokat, így a téeszek és állami gazdaságok szaktudással és kapcsolatokkal rendelkező vezetői vásárolták fel a területeket, miközben mintegy 400 ezer ember veszítette el a munkáját.

A földbirtokok összpontosulását a későbbi kormányzati intézkedések is tovább erősítették. Az első Orbán-kormány idején 12, míg a Medgyessy-kormány alatt 9 kiemelkedően teljesítő állami gazdaságot privatizáltak. Így az uniós csatlakozás pillanatára a jelentős hektáralapú támogatások várományosai között már kiépültek a nagybirtokosi érdekeltségek. A folyamat a későbbi évtizedekben sem állt meg: Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár 2024-es összegező jelentésében intézményes földrablásnak nevezte a Földet a gazdáknak programot, amelyben állítása szerint a meghirdetett területek közel felét mindössze kétszáz érdekeltség szerezte meg.

Elöregedő gazdatársadalom és a tőkeerős vásárlók

A földkoncentráció további növekedését a magyar gazdatársadalom demográfiai helyzete is vetíti előre. A statisztikai adatok szerint a gazdálkodók korösszetétele az elmúlt három évben érdemben nem változott. Jelenleg az agrárgazdaságok 37 százalékát 65 éves vagy annál idősebb emberek vezetik, miközben a 40 év alatti fiatal gazdák aránya továbbra sem éri el a 10 százalékot.

A fiatalítás és az utánpótlás hiánya közvetlen hatással van a birtokszerkezet alakulására. Az utód nélkül maradó, vagy a termeléssel felhagyó kisebb gazdaságok földjeit a piacon jellemzően az ágazat tőkeerős, meglévő szereplői tudják felvásárolni. Ez a struktúra a jövőben várhatóan tovább szűkíti a kisebb családi gazdaságok mozgásterét az agráriumban.