Kunhalmi Ágnes és az ellenzéki oldal jelentős része döbbenten áll az új kormányzat által benyújtott, a parlamenti képviselők mandátumát drasztikusan korlátozó alaptörvény-módosítás előtt. A politikusok sorsát véglegesen megpecsételő javaslat a tervek szerint a jövőben szigorúan megakadályozná az évtizedek óta hivatalban lévő képviselők újbóli indulását a választásokon.
Kunhalmi Ágnes felháborodott. A politikus és a volt MSZP-s képviselők parlamenti karrierje a bejelentett szabályozás elfogadásával egy csapásra véget érhet. A javaslat radikális. A törvényhozás asztalára letett tervezet ugyanis maximálisan 12 évben korlátozná az országgyűlési mandátumok hosszát, amely azonnal átrajzolja a hazai politikai erőviszonyokat. A miniszterelnök a napokban ráadásul már a 8 éves, még szigorúbb korlát bevezetését is belengette a nyilvánosság előtt.
A bejelentés hatalmas felháborodást váltott ki. A volt szocialista társelnök a közösségi oldalán tette fel a kérdést, miszerint a szabályok értelmében ezek után soha többé nem indulhat-e a saját hazájában országgyűlési választásokon. A csalódás tapintható. A politikus a döntést különösen méltánytalannak érzi annak fényében, hogy a kampány véghajrájában önként visszalépett a Tisza Párt jelöltjének javára. A gesztus értékét némileg árnyalja, hogy a vissza nem lépő ellenzéki politikusok az eredmények alapján néhány százaléknál többet amúgy sem tudtak szerezni az országos megmérettetésen.
Kunhalmi Ágnes emlékeztetett a miniszterelnök kampányban tett ígéreteire
A múltbeli nyilatkozatok is előkerültek. A korábbi országgyűlési képviselő felhánytorgatta, hogy a miniszterelnök a kampány során egyértelműen megígérte a kalapemelést a visszalépő jelöltek előtt. A feltételek adottak voltak. A kormányfő minden gyűlésén azt hangoztatta, hogy ezeknek a politikusoknak a jövőben lesz erkölcsi alapjuk egy újabb választási induláshoz. Az elhangzott ígéretek és a jelenlegi törvényjavaslatok közötti éles ellentmondás egyre mélyülő bizalmi válságot okoz a korábbi szövetségesek között.
A vádak rendkívül súlyosak. A volt pártvezető úgy érzi, a jelenlegi miniszterelnök most valójában nem bízik eléggé abban a népben, amely a legutóbbi választásokon megválasztotta őt. A félelem megalapozatlan. A politikus szerint a szavazók igenis képesek önállóan dönteni arról, hogy egy adott körzetben kit szeretnének maguknak képviselőnek látni a parlamentben. Az álláspontja szerint a választópolgárok a központi adminisztratív korlátozások nélkül is képesek lennének újra és újra legyőzni a Fideszt a jövőbeni szavazások alkalmával.
Magyar Péter és a Tisza Párt javaslata az ismert ellenzékieket is kiszorítja
A jogi aggályok sokasodnak. A baloldali politikus a bejegyzésében hangsúlyozta, hogy egy ilyen volumenű törvénymódosítással nem lehet egyszerűen korlátozni a polgárok elidegeníthetetlen alapjogait. A lista egyre bővül. A tervezet a szocialista politikusok mellett olyan ismert és aktív szereplők alapvető jogait is csorbítja a rendszerben, mint Hadházy Ákos vagy éppen Szabó Tímea. A tervezet elfogadása esetén az érintettek sem próbálhatnának meg a következő választásokon, vagy akár 10 év múlva ismételten képviselővé válni az országban.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítást: Kinyírja a Fideszt, de még a Mi Hazánkat is a 12 éves mandáturkorláttal
Magyar Péter, a Fidesz és a KDNP képviselői állnak annak a legújabb politikai javaslatnak a középpontjában, amely gyökeresen megváltoztathatja a hazai törvényhozás összetételét. A miniszterelnök hétfői bejelentése nyomán elindult adatgyűjtések azonnal rávilágítottak a volt kormánypárti frakciók belső demográfiai kihívásaira.
A politikai csatatér átalakul. A volt képviselő érvelése szerint az alkotmányos alapjogok megvonása teljes mértékben szembemegy a demokratikus alapelvekkel és a szabad választások szellemiségével. A törvényhozási gépezet azonban nem áll le. A kormánypárti többség a tiltakozások ellenére is elszántnak tűnik a politikai elit drasztikus és végleges lecserélésében az elkövetkező időszakban. A hétfőn benyújtott és gyorsított eljárásban tárgyalt módosítások a jelenlegi parlamenti ellenzék legnagyobb részét végérvényesen eltüntethetik a hazai közéletből.
Hadházy Ákos a választási statisztikák alapján az egyetlen olyan ellenzéki szereplő volt, aki a visszalépések hiánya ellenére is érdemi támogatottságot tudott felmutatni a saját körzetében a győztes párttal szemben.
A jogi vita eszkalálódik. A politikai elemzők szerint az Alaptörvény tervezett módosítása körüli polémia a következő hetekben a hazai közélet legmeghatározóbb töréspontjává válhat a parlamentben. A tét óriási. A 12 vagy akár 8 évben meghatározott mandátumkorlát bevezetése nemcsak a Fidesz korábbi dominanciáját, hanem a teljes eddigi ellenzéki struktúrát is a földdel teheti egyenlővé. A végleges parlamenti szavazás pontos dátuma és a törvény életbe lépésének ideje egyelőre nem ismert a képviselők előtt.
Kapcsolódó cikk
Reagált a Fidesz a 12 éves mandátumkorlátra: „Magyar Péternek elment az esze”
Havasi Bertalan és a legnagyobb ellenzéki formáció sajtóosztálya egy rendkívül éles hangvételű, hivatalos politikai állásfoglalást juttatott el a szerkesztőségekhez a hétfői parlamenti események után. A közzétett dokumentum belső tartalma azonnali és komoly hullámokat vetett a hazai politikai élet szereplői között.
