Lánczi Tamás és a milliárdos irodabérletek hálózata
Lánczi Tamás a posztjában tudatosan elhallgatta azt a tényt, hogy a hivatal a valóságban 2 egymástól távol eső budapesti helyszínen működött az elmúlt időszakban. A Sánc utcai gellérthegyi ingatlant évi 60,7 millió forintért bérelték, amit a hivatalos közlések szerint csupán reprezentációs célokra és protokolláris eseményekre tartottak fenn a vezetés számára. A valódi központ a Rákóczi úti R70 irodaházban kapott helyet, ahol 2024 őszétől egy 110 fős stábot zsúfoltak össze az emeleteken. A szerződések szerint ez a 4 éves bérlet több mint 1 milliárd forintot emésztett fel a költségvetésből. Hogyan egyeztethető össze a fényképeken bemutatott egyszerűség a milliárdos tételekben mérhető ingatlanüzletekkel a háttérben?
Megspóroljuk a miniszterelnök stábjának, hogy ebben a kánikulában kelljen végigjárniuk az állami irodákban showműsorozó főnökükkel a Hivatal épületét. Most, hogy a Hivatal megszűnik, mi magunk mutathatjuk be, hol végeztük a munkánkat
– ezzel a szöveggel tett közzé több mint harminc képet kedden délután a Sánc utcai irodáiról a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Azért is ad pikáns felhangot mindez, mert a vécébe is befotóztak. Talán nem gondolták át, hogy a vécés fotó és a „itt végeztük a munkánkat” hogyan függ össze értelmezésként. A szervezet felépítése az utolsó hónapokra gigantikusra duzzadt az R70-es központ falai között. Az apparátus létszáma elérte a 101 főt, amelyből tucatnyian dolgoztak az elnöki titkárságon, az elemzési igazgatóságon és a kutatóintézetben. A hatalmas gépezet fenntartása rengeteg erőforrást igényelt, miközben a Sánc utcai villában tartott eseményekről a nyilvánosság szinte semmit sem tudott meg az alapítás óta. A vizuális elterelés a búcsúposzt megjelenéséig működött. Képes lesz-e az új kormányzat átvilágítani a megszüntetett hivatal teljes pénzügyi hálózatát a szerződések felbontása után?
Magyar Péter luxusvadászata a kormányzati negyedben
Magyar Péter kormányra kerülése óta szisztematikusan fedi fel az előző rendszer vezetőinek eltitkolt luxuskörülményeit a budapesti épületekben. A miniszterelnök kamerákkal vonult be Rogán Antal és Pintér Sándor korábbi felségterületeire, ahol szivarszobákat, körpanorámás teraszokat és műkincseket mutatott be a választóknak. A vizuális kampány célja az volt, hogy rávilágítson az adófizetői pénzekből fenntartott fényűzésre a zárt minisztériumokban. A leleplezések sorozata feszültséget keltett a még hivatalban lévő régi káderek között a fővárosban. Vajon hány ehhez hasonló, százmilliárdokból felhúzott iroda rejtőzik még az állami szektorban az új ellenőrök elől?
Kapcsolódó cikk
A búcsúzó hivatalvezető a közösségi oldalán üzent a miniszterelnök stábjának a bejegyzéssel, megspórolva nekik egy újabb kánikulai showműsort a kamerák előtt. A politikai üzengetés és a nyilvános fricska a rendszer bukásának utolsó pillanataiban is megmaradt a felek között a virtuális térben. A volt elnök szerint a hivatal bezárásával az ország önrendelkezési képessége és demokratikus önvédelme szenvedett csorbát. A harc az intézmények falain kívül folytatódik a nyilvánosságban. Milyen új frontokon próbálja meg átmenteni a befolyását a hatalomból kiszorított elit a következő hónapokban?
A kormányzati átadás-átvétel során közzétett videón Pintér Sándor volt belügyminiszter a saját minisztériumi épületét ért kritikákra az irodájában csupán annyit reagált: „Sátorba se költözhettem.”
A hatalmi átrendeződés kíméletlenül felszámolja a korábbi évtized intézményeit a fővárosban. A vécéképekkel búcsúzó hivatal története csupán egyetlen fejezete annak a politikai leszámolásnak, amely a teljes államigazgatást átalakítja a színfalak mögött.
Kapcsolódó cikk