A magyar külügyben időnként furcsa dolgok kerülnek elő a fiókokból, de az a papírhegy, amely a koronavírus-járvány idején felhalmozott, százmilliárdos eszközállományt kíséri, még a sokat látott hivatalnokokat is meglepte. A korabeli iratok szerint a tárca pontosan tisztában volt azzal, hogy a drága pénzért külföldről behozott többezer egészségügyi gép használhatatlan vagy éppen életveszélyes, ennek ellenére a raktárakban porosodó flotta fenntartása tovább emésztette az állami milliárdokat. A beszerzés árnyoldalai most hivatalos útra terelődtek, miután a külügyminisztérium államtitkára, Velkey György László a nyilvánosság elé tárta a katonaorvosi jelentéseket.
A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium által koordinált bevásárlás során összesen 16 583 darab lélegeztetőgép érkezett az országba, amelyekért nagyjából 300 milliárd forintot fizettek ki az adófizetők pénzéből. A papírok szerint azonban egy katonaorvos már 2020-ban részletesen elemezte az eszközök minőségét, és lesújtó diagnózist adott róluk. A vizsgálat során kiderült, hogy a gépek egy részénél a levegőmennyiséget lehetetlen pontosan beállítani, a gombok használat közben leesnek, míg más berendezések kizárólag kínai nyelvű leírással rendelkeztek, így klinikai környezetben teljességgel alkalmatlannak bizonyultak az oxigénszint szabályozására.
A katonai minősítés és a milliós tárolási számlák
A szakértői munka három külön kategóriába sorolta a beszerzett eszközöket, amelyből anzt látszik, hogy a gépállomány jelentős része eleve kudarcra volt ítélve. Az „A” jelzésű, kórházi felhasználásra alkalmas kategóriába csupán 8413 darab került, míg a maradék 7874 berendezés a „B” vagy a „C” minősítést kapta, ami azt jelentette, hogy súlyos kompromisszumokkal használhatók, vagy használatuk egyáltalán nem javasolt. Velkey György László ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a közösségi oldalán, hogy „Szijjártóék már a lélegeztetőgépek beérkezésekor is pontosan tudták, hogy azokból több ezer minőségével baj van, és hogy azokat nem javasolt kórházakban használni, egy rosszul állítható lélegeztetőgép pedig életveszélyes is lehet”.
A történethez hozzátartozik, hogy a feleslegesen megvásárolt eszközök utóélete sem alakult olcsóbban. Mivel a kórházak nem tudták mit kezdeni a túlnyomórészt raktárakban rohadó gépekkel, az államnak folyamatosan fizetnie kellett a raktározásukat, ami nyár elejéig már 2,3 milliárd forintba került az adófizetőknek. A beszerzés hátterében ráadásul olyan közvetítői szálak is felbukkantak, amelyek korábban a hazai közélet legabszurdabb pillanatait hozták magukkal, így a gépbiznisz körüli hálózat nemcsak logisztikai, hanem morális kérdéseket is felvetett.
Hűtlen kezelés gyanúja és az eljárás kezdete
A minisztériumi iratokból kiderülő adatok és a raktárakban felhalmozott eszközök sorsa végül arra késztette a tárca vezetését, hogy hivatalos jogi lépéseket tegyen az ügyben. Az államtitkár bejelentése szerint a birtokba jutott dokumentumok és a korabeli szakértői vélemények alapján múlt héten megtették a feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával, ismeretlen tettes ellen.
A hatóságok feladata lesz annak kiderítése, hogy a milliárdos tételek elköltésekor miként ment át a rostán egy olyan beszerzés, amelynek használhatatlanságáról a hivatalos szervek már a kezdet kezdetén részletes feljegyzésekkel rendelkeztek. Az ügy ezzel a rendőrségi szakaszba lépett, míg a raktárakban porosodó géphegyek sorsa továbbra is a magyar állam egyik legköltségesebb járványügyi emlékeként marad meg.
