Kapcsolódó cikk
A lépés az EU pénzmosás elleni elvárásainak felel meg – de a NER-bizalmasoktól való tényleges vagyonvisszaszerzés még várat magára.
„Nem ez a vagyonvisszaszerzés" – Tiborcz, Trustify és 2645 milliárd forint
2013 óta összesen 2645 milliárd forintnyi közpénz talált gazdára magántőke- és egyéb alternatív alapokon keresztül, a kihelyezések közel 90 százaléka az MFB-csoporttól érkezett – derítette fel a Transparency International Magyarország egy közérdekű bejelentés nyomán. A legtöbb közpénz, összesen 308 milliárd forint Tiborcz István Gránit Alapkezelőjénél landolt, emellett a kormányfő vejéhez sorolt Equilor Alapkezelő három tőkealapjába további 73 milliárd forintnyi állami forrás érkezett. Jól járt Nagy Márton volt gazdasági miniszter köre is: a Trustify két alapjába összesen 85 milliárd forint kötelezettséget vállalt az MFB-csoport.
Kapcsolódó cikk
A pénzkiáramlás időzítése erősen politikai ritmust követ: a legnagyobb hullám a Covid-járvány második évében, 2021-ben indult, majd a 2025-ös választási évben csaknem 569 milliárd forintnyi állami pénz indult el a tőkealapok irányába, jórészt NER-közeli szereplők érdekeltségei felé.
„25 százalék felett nincs bújócska" – az új átláthatósági szabályok részletei
A mostani törvénymódosítás lényege: aki a magántőkealap szavazati jogainak vagy tulajdoni hányadának legalább 25 százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást gyakorol – kötelezően nyilvánosságra kerül. A szabály kiterjed az elsőbbségi részvényesekre, a közeli hozzátartozókra és azokra is, akik az eredményből 25 százaléknál nagyobb mértékben részesülnek, de formálisan nem szerepelnek tulajdonosként. A MNB és a NAV Pénzügyi Információs Egysége (FIU), valamint az Integritás Hatóság kap majd ellenőrzési jogköröket. Aki nem tesz eleget a kötelezettségnek, az büntetőjogi következményekre számíthat.
Kapcsolódó cikk
Az érintett piaci szereplők jogászok bevonásával értelmezik az új szabályokat. Általános vélemény szerint az átláthatóság EU által is megkövetelt növelése indokolt volt – a szakma ugyanakkor hangsúlyozza: ne öljük le az innovációs tőkeprogramok életképes részét sem. A 2645 milliárdból az alapokba áramló forrásoknak mintegy 90 százaléka az MFB-n keresztül érkezett, így az állam a legtöbb konstrukcióban többségi befektető – a visszaszerzés jogi alapja tehát megvan, de az alapkezelői döntéseket a kisebbségi szereplők delegálták. A tényleges vagyonvisszaszerzésért három tárca verseng majd a jövőben: Kármán András Pénzügyminisztériuma, Kapitány István Gazdasági és Energetikai Minisztériuma és Tanács Zoltán Tudományos és Technológiai Minisztériuma.
A kormány ígérete szerint a vadhajtásokat szeretnék lenyesegetni, de a jól működő tőkealapokat nem bántják. Ez azt jelenti, hogy nem minden 2645 milliárd forint kerül visszaszerzési eljárás alá – a kérdés az, hol húzzák meg a határt.
A magántőkealap-botrány tehát két lépcsőben zajlik: az első a leleplezés, vagyis a tényleges haszonhúzók nyilvánosságra hozatala – ezt célozza a mostani törvénymódosítás. A második lépcső a visszaszerzés, amelyre a következő hónapokban várhatók jogszabályok. Addig is egy dolog biztos: aki eddig a névtelenség mögé bújt, az hamarosan kénytelen lesz előlépni.
Kapcsolódó cikk