A kormány egyetlen huszárvágással zárná be azokat a kényelmes jogi kiskapukat, amelyek révén a hazai elit és az üzleti körök éveken át láthatatlanná tehették vagyonelemeiket, ezért radikálisan szigorítja a zártkörű magántőkealapok tényleges tulajdonosainak azonosítási szabályait.
A magyar gazdasági és politikai elit régóta kedvelt, csendes menedékhelyei a zártkörű befektetési alapok, ahol a milliárdos vagyonok és az értékes céges részesedések eddig háborítatlanul, a nyilvánosság kíváncsi tekintetétől védetten cserélhettek gazdát. Ezt az évtizedes, mélyen beágyazott gyakorlatot írná felül az a törvényjavaslat, amelyről Görög Márta igazságügyi miniszter a közösségi oldalán közzétett videóban tett hivatalos bejelentést – számolt be róla az Economx. A tárcavezető határozottan világossá tette, hogy a kabinet a magántőke- és kockázatitőke-alapok mögött elrejtőző végső haszonhúzókat akarja végre teljes egészében napvilágra hozni.
A miniszter közlése szerint az elmúlt években a magántőkealapokat és a kockázatitőke-alapokat rendszeresen arra használhatták a piaci szereplők, hogy a jelentős vagyontárgyak és az üzleti érdekeltségek valódi birtokosait elrejtsék a társadalom és a hatóságok elől. „Közérdek azonban, hogy megismerhető legyen, kik állnak az alapok mögött” – emelte ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy a tulajdonosi láncok átláthatóbbá tétele nélkül a közpénzek érdemi védelme is puszta illúzió marad. A kabinet szándéka szerint az új szabályozási keret nemcsak a pénzügyi szektorra, hanem a közbeszerzési eljárások teljes infrastruktúrájára és a közpénzes támogatásokra is kihat majd.
A magántőkealapok homályos világának vége és az Integritás Hatóság új jogköre
Az igazságügyi tárca javaslata nem áll meg a tulajdonosi viszonyok puszta papíralapú regisztrációjánál, hanem közvetlen jogi és eljárási következményeket kapcsol a tisztázatlan hátterű szereplőkhöz. A tervezett módosítások értelmében az Integritás Hatóság a jövőben eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ami indokolt esetben akár a közbeszerzési eljárások azonnali felfüggesztéséhez is elvezethet. Ez a lépés alapjaiban alakíthatja át az állami megrendelésekért induló vállalatok stratégiáját, hiszen a közzétételi és átláthatósági kötelezettségek megsértése a jövőben azonnali kizárási kockázatot jelent a pályázók számára.
A törvénymódosítás a Központi Információs Közadat-nyilvántartás működését is teljesen új alapokra helyezi, megszüntetve az eddigi bürokratikus elszigeteltséget. Ennek a nyilvántartásnak a jövőben garantálnia kell a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok megismerhetőségét, mégpedig gépi úton kereshető, letölthető és könnyen összehasonlítható formátumban. Az átláthatósági fordulat szorosan illeszkedik a kormányzat korábbi szerkezeti reformjaihoz, amelyekről korábban a kekvak átalakítása kapcsán esett szó, amikor az egyetemi fenntartó alapítványok és az állami vagyonelemek viszonyát rendezték.
Zárt kapuk a politikai érintettség előtt és a törvényjavaslat menetrendje
A szigorítás másik rendkívül lényeges eleme, hogy jelentősen bővíti azon szervezetek körét, amelyek politikai vagy közjogi érintettség esetén egyáltalán nem nyújthatnak be pályázatot, és nem részesülhetnek közpénzből finanszírozott támogatásokban. A szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok célja, hogy a döntéshozókhoz vagy döntéshozói körökhöz közel álló gazdasági szereplők ne tudják többé kijátszani az állami ellenőrző rendszereket és a kedvezményezetti nyilvántartásokat. Görög Márta szerint ez a szemléletváltás elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az elszámoltathatósági és átláthatósági normákat.
A csomag véglegesítésével a kormány egyértelműen a közpénzügyi elszámoltathatóság megerősítését célozza meg, miközben a hazai befektetési alapokra korábban nem látott adatszolgáltatási terhet ró. A jogszabálytervezet jelenleg az egyeztetési szakasz végén jár, és a parlamenti benyújtást követően várhatóan a kora őszi ülésszak egyik leghevesebben vitatott témája lesz, ahol a tulajdonosi átláthatóság konkrét jogi határidői és a szankciók részletei is rögzítésre kerülnek.
