A családi kassza körüli bizalom akkor rendül meg, amikor az ígéret és az elszámolás eltér egymástól – egy korábbi Contextus-történetben ugyanez személyes kölcsön formájában jelent meg. A mostani vita azonban országos léptékű: Radnai szerint „Romániával szemben tíz éve még 42 százalékos előnyünk volt. Mára ez csak 0,5 százalék. Gyakorlatilag eltűnt.”
A magyar családok jövedelme valóban az uniós mezőny végén áll
A Eurostat 2025-ös éves nettókereset-adatbázisában egy átlagbért kereső, egyedülálló, gyermektelen magyar munkavállaló modellezett nettó keresete 12 967 euró volt. Bulgáriában ugyanez 13 016, Romániában 13 232, Csehországban pedig 19 568 eurót tett ki. Ebben a kategóriában Magyarország valóban az utolsó helyen állt az Európai Unióban.
Radnai Márk országgyűlési képviselő ezért úgy fogalmazott: „Magyarország hányadik? Az utolsó. Már Bulgária is előttünk van.” A két keresővel és két gyermekkel számoló modellben – ahol az egyik szülő az átlagbért, a másik annak 67 százalékát kapja – a magyar háztartás éves nettó keresete 23 664 euró volt, az unió harmadik legalacsonyabb értéke. Radnai számítása szerint a bolgár családokkal szembeni, 2016-ban még 77 százalékos magyar előny 2025-re 5 százalékra olvadt.
A függöny mögött nem egyetlen ember mozgatja a béreket
Az Óz, a csodák csodája emlékezetes jelenetében Toto félrehúzza a függönyt, és kiderül, hogy a félelmetes varázsló képét egy hétköznapi ember állítja elő karokkal, hangosítással és füsttel. Radnai érvelésében az Eurostat tölti be Toto szerepét: a „családbarát Magyarország” politikai képe mögé enged betekintést, ahol a látványos forintbeli béremelkedés mellett euróban alig maradt előny a régiós versenytársakkal szemben.
A jelenet azért találó, mert két külön történetet választ szét. Forintban a bérek jelentősen emelkedtek, de az euróra átszámított eredményt a forint árfolyama és a környező országok gyorsabb bérfelzárkózása is alakítja. Egy család a boltban forinttal fizet, a nemzetközi rangsor viszont azt mutatja meg, mennyit ér a keresete közös pénznemben összevetve.
A párhuzamnak ugyanakkor van határa: az Eurostat nem leplez le csalást, és nem méri meg minden magyar háztartás tényleges bevételét. Az éves nettó keresetet egy „átlagos munkavállaló” több családtípusára modellezi, a bruttó bérből levonva az adókat és járulékokat, majd hozzáadva a családi juttatásokat. A politikai minősítés Radnaié; a számokat és az „átverésről” szóló következtetését a Szeretlek Magyarország ismertette.
A kép azért sem egyszínű, mert a KSH szerint 2025-ben a magyar nettó átlagkereset forintban 9,4 százalékkal nőtt, miközben a magasabb családi kedvezmények is emelték a nettó béreket. A kormányzati tájékoztatás szerint 2026 januárjára megduplázták a családi adókedvezményt. A nyitott kérdés ezért nem az, volt-e béremelkedés, hanem az, hogy a döntéshozók képesek-e azt régiós felzárkózássá változtatni – mert a függönyt már félrehúzták, a távolság pedig mérhető.