Csendben megjelent csütörtök este egy miniszterelnöki határozat, amely pontosan rávilágít arra, hol akadnak el a kormány legnagyobb szabású tervei. Magyar Péter hivatalos utasításban hívta fel Görög Márta igazságügyi minisztert és Pósfai Gábor belügyminisztert, hogy dolgozzák ki a büntetőeljárások indokolatlan elhúzódásának felszámolását célzó csomagot. A feladat nem csupán a jogi kiskapuk betömködésére terjed ki: a tárcavezetőknek a személyi és az infrastrukturális hiányosságokat is fel kell térképezniük.

A kormányzati elszámoltatási ígéretek és a bírósági valóság ütközése régóta nyilvánvaló feszültséget teremt. Bár a látványos nyomozati lépések és feljelentések sorra követik egymást, a magyar igazságszolgáltatás malmai továbbra is a megszokott, komótos tempóban őrölnek. A most kiadott határozat szerint a két miniszternek rövid, közép- és hosszú távú jogszabály-módosítási javaslatokat kell letennie az asztalra, amelyekkel elejét lehet venni a perek évekig tartó elhúzódásának.

Jogszabályi szigorítások és kapacitások Magyar Péter utasítására

A határozat külön kitér arra az eshetőségre is, ha a feltárt problémák megoldása más tárcák hatáskörét érintené. Ebben az esetben Görög Márta és Pósfai Gábor feladata, hogy kezdeményezzék a szükséges egyeztetéseket és tegyenek javaslatot a jogszabályi változtatásokra. A kabinet láthatóan nem csupán elvi szándéknyilatkozatot vár, hanem konkrét, átfogó intézkedési tervet, amely az egész államigazgatási apparátuson átnyúlhat.

A jogi keretek átírása mellett a döntés az eljárások mögött álló humán- és fizikai feltételeket is górcső alá veszi. A két miniszternek fel kell mérnie, milyen mértékű emberierőforrás-fejlesztésre, új státuszokra vagy szakértői kapacitásra van szükség a hatósági munka felgyorsításához. Ezzel párhuzamosan a technikai és technológiai infrastruktúra hiányosságait is számszerűsíteniük kell, hiszen a modern bizonyítási eljárások és a digitális adatfeldolgozás lassúsága jelenleg az egyik legfőbb szűk keresztmetszet.

Az elszámoltatási szervek hatékonyságának kulcsa

A lépés nem előzmények nélküli a kormányzati struktúrában, hiszen a bűnügyi eljárások hatékonysága közvetlenül befolyásolja az újonnan felállított intézmények működését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítása és feladatköreinek meghatározása során már korábban is központi kérdésként merült fel, hogy a feltárt ügyekben milyen gyorsan tudnak érdemi döntést hozni az igazságszolgáltatás szervei. A határozat nyomán elkészülő javaslatok így közvetlen hatással lehetnek a kiemelt korrupciós és vagyoni ügyek elbírálási idejére is.

A belügyi és az igazságügyi tárca átvilágítási folyamatai mostanra értek abba a szakaszba, ahol a jogszabályi környezet akadályai egyértelműen azonosíthatóvá váltak. A rendeletben előírt felmérések lezárulta után derül majd ki, hogy a kormány milyen konkrét törvénymódosítási csomagot terjeszt a parlament elé, és mekkora költségvetési forrást biztosít a nyomozati és bírósági infrastruktúra megerősítésére – írta meg a Telex.