A politikai elszámoltatás legfőbb intézményének szánt Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére kijelölt vezető már a parlamenti szavazás előtt világossá tette, hogy nem kíván csendes bábként asszisztálni a hatalmi játszmákhoz. Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság keddi meghallgatása után a testület Unger Anna Róza politológust jelölte az elnöki posztra, ám a leendő csúcsvezető azonnal jelezte: kizárólag szigorú szakmai és működési garanciák mellett hajlandó átvenni a hatéves mandátumot, ellenkező esetben habozás nélkül feláll a székéből.
A bizottsági döntés a Tisza Párt kormányzati programjának legfontosabb sarokkövét helyezte sínre, hiszen a 96 pályázó közül kiválasztott elnökjelölt kezébe kerül az elmúlt évek gyanús vagyongyarapodásainak és közpénzes kifizetéseinek felgöngyölítése. A jelölést a szakbizottságban 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el, ahol egyedül Melléthei-Barna Márton szavazott nemmel a kormánypárti képviselők közül. A pénteki plenáris ülésen esedékes kétharmados parlamenti voksolás elvileg már csak formaság, hiszen Unger és a nyomozati elnökhelyettesnek javasolt Tasnádi Katalin még aznap leteszik az esküt az Országgyűlés előtt, hogy szeptember 1-jétől megkezdjék a munkát.
Három kemény garancia és Unger Anna elnöki feltételei
A leendő hivatalvezető nem bízta a véletlenre a függetlenségét, és a bizottsági folyosón közvetlenül rögzítette azt a három kritériumot, amelynek hiányában nem vállalja a posztot vagy lemond a megbízatásáról. Unger kijelentette, hogy azonnal távozik, ha a parlament nem fogadja el a hivatal éves beszámolóját, ha a kormányzat nem biztosítja az általa kért költségvetési forrásokat a hatékony működéshez, vagy ha olyan szintű személyes támadások érik, amelyek ellehetetlenítik a szerv tisztességes munkáját.
A politológus a pozícióhoz fűződő viszonyát kíméletlen határozottsággal tisztázta, leszögezve: „Ez ugyanis nem személyekről szól. Nem egyik vagy másik ember karrierjéről, hanem arról szól, hogy tudjuk meg végre, mi történt. És ezt senkinek a személyes karrierje vagy élete nem veszélyeztetheti. Tehát a személyt alá kell rendelni a közérdeknek. A közérdek pedig nem az, hogy Gipsz Jakab vagy Unger Anna hivatalban maradjon, hanem hogy a hivatal tisztességén ne essen csorba”. Ezzel a felütéssel a leendő elnök előre megvonta a határokat a politika számára, világossá téve, hogy a hivatal nem lesz politikai megrendelések eszköze vagy elhallgatott kompromisszumok terepe.
Elvérzett versenytársak, tiszás magánszavazás és a kétharmados pénteki döntés
A bizottsági szavazás hátterét az ellenzéki bojkott és a szűkített jelölti névsor tette egyedivé. Mivel a Fidesz–KDNP teljesen távol maradt az eljárástól, a Mi Hazánk képviselője, Apáti István pedig igazoltan hiányzott, a döntést kizárólag a Tisza Párt 8 jelenlévő képviselője hozta meg. A végső körben elvérzett Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója (4 igen és 4 tartózkodás), valamint a frakció által versenyben tartott Sárvári Nicholas (3 igen és 5 tartózkodás), miközben a közpénzügyi helyettesi poszt pályázatát a kevés jelentkező miatt érvénytelenítették és újrapályáztatják.
Hantosi István, a szakbizottság elnöke az eljárás lezárásakor leszögezte, hogy a társadalmi elvárás hatalmas az elszámoltatással szemben, és 200 százalékos teljesítményt várnak el a vezetőktől, hozzátéve, hogy a hivatal célja nem a politikai leszámolás, hanem a tiszta viszonyok megteremtése – számolt be a bizottsági döntésről és a vezetői garanciákról az Index.
A pénteki parlamenti kétharmados szavazást követően az NVVH elnöke és nyomozati helyettese megkezdi a szervezet felépítését, miközben a képviselőknek a megjelölt költségvetési és szakmai feltételek teljesítésével kell bizonyítaniuk a vizsgálatok iránti elkötelezettségüket.


