A fújás protokollja
– Természetesen a kormányfő fúj először – mondta Kocsis Máté udvarias gesztussal, hátrahúzódva a kordontól. – Parancsolj, Péter. Mutasd meg az országnak a makulátlan életvitelt.
– Nagyon szívesen – lépett a géphez Magyar Péter. – De te fogod a másik csövet, és egyszerre fújunk. Nincs trükközés, nincs zsebkendőbe lélegzés.
– Áll az alku – bólintott a frakcióvezető, és elővett egy steril műanyag fúvókát a dobozból.
Az orvosi biztos remegő kézzel csatlakoztatta a két különálló csövet a központi analizátorhoz.
– Kérem a tisztelt képviselő urakat, hogy vegyenek mély levegőt, és három másodpercen keresztül egyenletesen fújjanak a készülékbe – mondta a biztos, miközben a folyosón elcsendesedett a tömeg.
Magyar Péter és Kocsis Máté egymásra néztek, mint két párbajozó a szavazás előtti utolsó pillanatban, majd egyszerre fújtak a szondába.
A gép először zúgni kezdett, apró zöld ledek futottak végig a kijelző szélén, majd éles, szirénázó hang kíséretében felvillant a piros fény.
– Eredmény? – kérdezte Magyar Péter, miközben elengedte a fúvókát.
– Eredmény? – kérdezte feszülten Kocsis Máté is.
Az orvosi biztos mereven bámulta a digitális szalagot, amit a műszer kis zümmögéssel kinyomtatott.
– Miniszterelnök úr: 0,08 ezrelék – olvasta fel a biztos megdöbbenve. – Frakcióvezető úr: 0,09 ezrelék.
– Mi van?! – kiáltott fel egyszerre mindkét politikus.
– De hát én csak egy ásványvizet ittam a sajtótájékoztató előtt! – csapott az asztalra Magyar Péter.
– Én meg csak egy fél sajtos pogácsát ettem a frakcióülésen! – méltatlankodott Kocsis Máté.
A biztos a nyomtatott papírcsík aljára nézett, ahol egy apró betűs diagnosztikai kód villogott fekete festékkel.
– Uraim, van itt egy harmadik sor is – suttogta a biztos, és a keze annyira remegett, hogy a papír megzörrent a csendben. – A műszer nemcsak alkoholt észlelt, hanem egy eddig ismeretlen, szintetikus aromaanyagot, ami tíz perccel ezelőtt még a büfé hűtőjében pihent egy nagy üvegben.
