A történelem során a hatalomváltásokat követő archívumnyitások mindig a legkényesebb államtitkokat hozzák a felszínre, elég csak az ügynökakták körüli évtizedes vitákra gondolnunk. A Tisza-kormány azonban nem vár hosszú éveket a tisztánlátással, Magyar Péter kedd reggel egy rendkívüli tájékoztatón vetítette ki a bicskei kegyelmi ügy legfontosabb iratait. A miniszterelnök a sajtó képviselői előtt részletesen ismertette a kivetített dokumentumok megdöbbentő tartalmát. A nyilvánosságra hozott papírokból egyértelműen kirajzolódik, hogyan működött a háttérben az előző rendszer legfelsőbb politikai gépezete.
Kapcsolódó cikk
Az első, 2023. április tizennegyedikén készült iratból feketén-fehéren kiderül, hogy a szakmai vezetés egyáltalán nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését. Egy április tizenhetedikei keltezésű papír szerint negyvenkilenc terhelt ötvenegy kegyelmi ügyének összefoglalóját terjesztették fel Novák Katalin akkori államfőnek. Ezek közül csupán három terhelt esetében javasoltak kegyelmet a szakértők, de K. Endre határozottan nem volt közöttük. Egyetlen nappal később, április tizennyolcadikán azonban már el is készült Varga Judit miniszteri felterjesztése.
Novák Katalin sürgette a döntést
A legdurvább anomália azonban a folyamat sebességében és időzítésében mutatkozott meg, hiszen Novák Katalin végül egy nappal Ferenc pápa budapesti látogatása előtt, április huszonhetedikén adta meg a kegyelmet. Ami a magyar közigazgatásban szinte felfoghatatlan, hogy Varga Judit még aznap, huszonnégy órán belül ellenjegyezte a rendkívül vitatott kérvényt. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ilyen gyorsaságra még soha nem volt példa, hiszen egy elnöki határozat postázása és hivatali átfutása normál esetben heteket, sőt hónapokat vesz igénybe. K. Endre ügyét valamilyen oknál fogva kiemelték a normál ügymenetből, majd „még furcsább módon valaki, valahol gyorsan aláíratta az igazságügyi miniszterrel”.
Kapcsolódó cikk
Egy frissen előkerült, 2024 februári dokumentumból az a sokkoló részlet is napvilágot látott, hogy maga Novák Katalin külön kérte K. Endre ügyének azonnali, soron kívüli felterjesztését. Az államfő ragaszkodott hozzá, hogy még a pápalátogatás előtt végső döntést tudjon hozni a bicskei igazgatóhelyettes sorsáról. Répássy Róbert egykori parlamenti államtitkár Tuzson Bencének írt feljegyzése szerint a minisztériumban sem tudták, hogy a sietség végül pozitív döntést eredményez. Az államtitkár leírta, hogy „az ellenjegyzések gyakorlására a kegyelmi döntések meghozásának körülményeire, az idő szűkösségére figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor”.
Budaházy György lobbija is lebukott
A titkosított feljegyzésekből az is kiderült, hogy a pápalátogatás alkalmával összesen huszonkét személy ügyében született pozitív elnöki döntés a Sándor-palotában. Ezekből elképesztő módon tíz esetben született a miniszteri előterjesztéstől teljesen eltérő, azaz a szakmai javaslatot felülbíráló határozat. Magyar Péter külön kiemelte, hogy Novák Katalin a Hunnia-ügy szereplőit, köztük a terrorizmus vádja miatt elítélt Budaházy Györgyöt is kegyelemben részesítette. Tette mindezt úgy, hogy a hivatalos papírok szerint Varga Judit igazságügyi miniszter ezt a lépést sem javasolta jóváhagyásra.
Kapcsolódó cikk
A kormányfő felidézte Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatát, amelyben a volt miniszter elárulta, hogy a Hunnia-ügy vádlottjainak sorsáról zárt ajtók mögött egyeztetett az akkori kormány. Magyar Péter szerint az iratokból tisztán rekonstruálható, hogy egy „nagyon erős lobbi indult” a kormány bizonyos tagjai körében a Budaházy-ügy pozitív elbírálásáért. Az viszont továbbra is a múlt homályába vész, hogy K. Endre esetében is történt-e hasonlóan szervezett, magas szintű kormányzati nyomásgyakorlás az államfőre. A politikai háttéralkuk és a kegyelmi jogkör ilyenfajta összefonódása súlyos alkotmányos aggályokat vet fel az előző rendszer működésével kapcsolatban.
A rendszerváltás óta példátlan módon, a hivatali utat teljesen megkerülve, huszonnégy óra leforgása alatt intézték el a legfelsőbb szinteken a bicskei pedofilsegítő kegyelmét, ami a magyar közigazgatás egyik legsötétebb napjaként vonul be a történelembe!
A történtekre reagálva a jelenlegi miniszterelnök bejelentette, hogy a Tisza-kormány azonnal és drasztikusan megváltoztatja a vonatkozó jogszabályokat az átláthatóság érdekében. A jövőben minden olyan ügyben, ahol pozitív kegyelmi döntés születik és azt az igazságügyi miniszter is ellenjegyzi, kötelezően nyilvánosságra kell hozni a határozatot és az érintett személy nevét. Bár az indoklás és az előkészítő iratok titkosak maradnak, maga a tény többé nem maradhat rejtve a társadalom elől. „Én azt gondolom, hogy ha valaki a köztársasági elnökhöz, tulajdonképpen a magyar államhoz folyamodik, akkor az közérdekből elvárható, hogy a magyar emberek értesüljenek arról, hogy egy jogerősen elítélt bűnöző ilyen vagy olyan okból kegyelemben részesül” – mondta a kormányfő.
Kapcsolódó cikk