Megemelt terhek a nagyvállalatokra és a vagyonos rétegekre
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kabinet már korábban felvázolta az új vagyonadó tervezett kereteit. Most a parlamenti beszédében Magyar Péter úgy fogalmazott: „A 2027-es költségvetés az állam működésén fog spórolni és milliárdosoktól, valamint a szennyező cégektől csoportosít át az eddig magára hagyott milliókhoz”. A bevételi oldalon ennek megfelelően bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, amelytől a kabinet évi 200 milliárd forintos forrást remél a büdzsé stabilizálására.
A tervek szerint emellett a 180 milliárd forint feletti éves árbevételt elérő vállalatok társasági adója és az adókedvezmények szűkítése további 260 milliárd forintot hozhat a kincstárnak. Az energetikai társaságok magasabb hozzájárulásából 100 milliárd, a bányajáradék emeléséből 37 milliárd forint bevételre számítanak, miközben a helyi iparűzési adó alapjához igazodó innovációs járulék kulcsa 0,3-ról 0,5 százalékra növekszik a cégek számára.
A szigorítások a lakossági kedvezményrendszert is elérik bizonyos pontokon, ugyanis a kétgyermekes édesanyák adómentességét a kabinet 40 éves korig és legfeljebb havi bruttó 1 millió forintos jövedelemhatárig teszi érvényessé. A lakhatási támogatások terén a korábbi Otthon Start programot felváltó Wekerle Sándor Plusz szigorúbb életkori és ingatlantulajdoni korlátokat szab a spekulatív célú vásárlások visszaszorítása érdekében, miközben a kabinet a kiskereskedelmi árrésstopot is kivezeti, és 300 milliárd forintos költségvetési biztonsági tartalékot képez. A 4,9 százalékos hiánycél elérése azonban a kormányon belül sem ment zökkenőmentesen: négy miniszter különleges vétójoga alaposan próbára tette az egyezséget.
