A 2200 milliárdos megtakarítás kockázatai és a miniszteri egyeztetések
A tervezet makrogazdasági sarokköve a 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycél elérése, amely a Pénzügyminisztérium adatai alapján 1465 milliárd forintnyi állami kiadáscsökkentésen és 665 milliárd forintos nettó adóbevétel-emelkedésen nyugszik. A kabineten belül négy miniszter rendelkezik vétójoggal a büdzsé kapcsán, és a tárgyalások során akadt olyan tárcavezető, aki eredetileg elutasította a terveket, de végül kompromisszum született a vitás kérdésekben.
Kármán András pénzügyminiszter a helyzetértékelésében hangsúlyozta a korábbi kormánytól átvett költségvetési pálya súlyosságát, jelezve, hogy érdemi beavatkozás nélkül 8,3 százalék lett volna a deficit, miközben az elmúlt négy évben mindössze 1,2 százalékos átlagos gazdasági növekedést tudott felmutatni az ország. A pénzügyi tárca szerint a büdzsé végrehajtása garantálhatja az államadósság fokozatos leépítését és a stabilitás megőrzését.
Az átalakítás a családtámogatások szerkezetét is átrajzolja, hiszen a Pénzügyminisztérium közlése szerint a családi pótlék megduplázása mintegy 970 ezer és 1 millió közötti családot érint kedvezően, ami gyermekenként évi 146 400 forintos pluszt garantál. Ezzel egy időben a felső jövedelmi kategóriákba tartozó mintegy 40-60 ezer háztartás esetében csökkenhet az állami hozzájárulások mértéke. A számok mögött meghúzódó kockázatokra Regős Gábor figyelmeztetett, aki szerint a 2200 milliárd forintos megtakarítás és az árrésstop kivezetése komoly árat követelhet.
