Magyar Péter a volt TEK-parancsnok kihallgatását is számon kérte a hivatalon
A kormányfő nem elégedett meg a puszta követelőzéssel a bejegyzésben, a posztja alatti kommentmezőben egyenesen számonkérte az ügyészeket, hogy ha az eddigi bizonyítékok ellenére sem történtek meg a hivatalos gyanúsítások, akkor annak mi a pontos jogi vagy politikai akadálya a rendszerben. A nyílt színi kérdőre vonás Hajdu János egykori TEK-főigazgató személyét is érintette, akinek az irányítása alatt a fegyveres testület a gyanú szerint részt vett a konvoj jogellenes feltartóztatásában az úttesten. A hatóságok eddigi hallgatása és a nyomozati cselekmények lassúsága egyre inkább frusztrálja a gyors elszámoltatást ígérő új politikai vezetést a parlament folyosóin. Meddig maradhatnak szabadlábon azok az egykori vezetők, akikről az ügyészség saját, kiszivárgott belső feljegyzései is a hivatali visszaélés alapos gyanúját fogalmazzák meg a dokumentumokban? A sajtóorgánumok hiába ostromolták kérdéseikkel a Legfőbb Ügyészség épületét, az újságírók sem tudták hivatalos forrásból kideríteni, hogy az említett kulcsszereplők megfordultak-e már a kihallgatótermekben az elmúlt 1 hónapban. Az információs vákuum és a cáfolat hiánya csak még tovább szította a találgatásokat arról, hogy a háttérben vajon zajlanak-e titkos vádalkuk előkészületei az eljárás alá vont személyek és az ügyészek között a bizonyítékokért cserébe. A hallgatás taktikája a védekezésre kényszerült ügyészség pozícióinak meggyengülését mutatja a kormányzati kommunikációs hengerrel szemben a nyilvános térben. A kiszivárogtatások és a nyílt fenyegetések 1 olyan lélektani hadviselés részét képezik, amelynek végső célja a vádhatóság teljes vezérkarának lemondatása lehet a Duna partján.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt lemondásra szólították fel a sajtótájékoztatón
A közösségi médiás üzengetést követően a miniszterelnök 1 hivatalos kormányzati sajtótájékoztatón is a mikrofonok elé állt, ahol az aranykonvoj aktáit a legfőbb ügyész elleni frontális támadásra használta fel a kamerák előtt. A kormányfő beszédében olyan maffiaszerű jelzőket alkalmazott a hatóság működésére, amelyeket eddig egyetlen hivatalban lévő vezető sem mert nyíltan kimondani a független igazságszolgáltatási szervekkel kapcsolatban az országban. A szónoklat során felszólította a vádhatóság vezetőjét, hogy amennyiben nem képes megtisztítani a saját intézményrendszerét a megbukott elit embereitől, azonnal adja be a lemondását a köztársasági elnöknek a karmelita kolostorban. Milyen alkotmányos válságot idézhet elő, ha a végrehajtó hatalom nyílt zsarolással kényszeríti térdre a nyomozóhatóságok jogi függetlenségét biztosító 1. embert a fővárosban?
Kapcsolódó cikk
A „magyar Cosa Nostra” emlegetése a kormányfő részéről nem csupán 1 retorikai fordulat, hanem 1 tudatos, az egész korábbi rendszert bűnszervezetként keretező kommunikációs stratégia végkifejlete az újságírók előtt. A nyilatkozat azt üzeni a társadalomnak, hogy a volt miniszterelnök és a titkosszolgálati parancsnokok az állami apparátust saját, szervezett bűnözői céljaikra használták fel az ukrán pénzszállítmány márciusi lefoglalásakor a határon. A nyomozókra nehezedő iszonyatos nyomás most arra kényszerítheti az ügyészeket, hogy a szakmai protokollokat felrúgva, a politikai elvárásoknak megfelelően gyorsítsák fel a bizonyítási eljárást a kapitányságokon. A következő 48 óra eseményei végérvényesen eldönthetik, hogy a legfőbb ügyész enged-e a politikai zsarolásnak, vagy hajlandó a végsőkig kitartani a hivatalában a letartóztatási parancsok aláírása nélkül.
A nyomozóhatóságok belső szabályzata szerint a gyanúsítotti kihallgatások tényét az eljárás sikeressége érdekében az esetek többségében egészen a vádemelési szakasz lezárultáig titokban tarthatják a nyilvánosság előtt.
A kialakult pattanásig feszült helyzetben a hazai közélet minden szereplője az ügyészség következő, hivatalos lépésére vár a fővárosi irodaházakban. A kiszivárgott dokumentumok és a miniszterelnöki ultimátumok 1 olyan örvényt hoztak létre, amelyből a vádhatóság már nem tud arcvesztés nélkül kikeveredni a jogszabályok puszta emlegetésével az interjúkban. Ha Orbán Viktor és Hajdu János valóban gyanúsítottként ültek a nyomozók asztalánál, az a hazai modern kori történelem legdrasztikusabb büntetőjogi precedensét teremti meg a bíróságokon. A kérdés nyitva marad: sikerül-e a Tisza-kormánynak a maffia felszámolásának jelszava alatt teljesen maga alá gyűrnie a független igazságszolgáltatást, vagy a legfőbb ügyész megtalálja a kiskaput az intézményi autonómia megőrzésére a kibontakozó hatalmi háborúban?
Kapcsolódó cikk