A jogszabálytervezet alapját az a brüsszeli politikai megállapodás képezi, amelyet a magyar kormányfő és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke kötött meg május végén a támogatások feloldásáról. Az Országgyűlés elé kerülő, számtalan területet érintő salátatörvény előadója az igazságügyi miniszter lesz, míg a benyújtást a Miniszterelnökséget vezető miniszter intézte a kedd esti órákban.
Kapcsolódó cikk
A tervezet egyik legfajsúlyosabb eleme az Integritás Hatóság jogköreinek példátlan kibővítése, amely a jövőben bírósági úton is beavatkozhat az ügyészség által leállított vagy megszüntetett korrupciós nyomozásokba. A hatóság ezen felül célzott ellenőrzéseket indíthat a közéleti szereplők rejtett vagyongyarapodása kapcsán, és aktívan felléphet az uniós pénzekből finanszírozott, visszásságokat mutató közbeszerzési eljárásoknál.
Börtönbüntetés fenyegeti a titkolózókat a Magyar Péter által bejelentett szigorított vagyonnyilatkozati rendszerben
A törvénycsomag gyökeresen átírja a vagyonnyilatkozatok eddigi szabályrendszerét, jelentősen kiterjesztve a bevallásra kötelezettek körét és a mulasztások szankcióit. A transzparencia jegyében ezentúl nemcsak a kormánytagoknak és a polgármestereknek, hanem a költségvetési támogatásban részesülő parlamenti pártok vezető tisztségviselőinek is kötelező lesz részletes és kereshető formátumú nyilatkozatot tenniük.
Kapcsolódó cikk
A szigorítás értelemszerűen kiterjed a legnagyobb ellenzéki formáció leendő vezetőjére is, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor szombati újraválasztása esetén szintén kénytelen lesz elszámolni a vagyonával a hatóságok felé. A szándékos félrevezetés vagy a vagyonelemek eltitkolása a jövőben súlyos büntetőjogi kategóriának számít: a mulasztókat ötmilliós bírsággal, nyilatkozatmegtagadás esetén egy év, vagyoneltitkolásnál pedig akár két év letöltendő szabadságvesztéssel is sújthatják a bíróságok.
A közérdekű alapítványok bedarálását és a tőkealapok átvilágítását írja elő Magyar Péter új jogszabálytervezete
A gazdasági átláthatóság megteremtése érdekében a kabinet szigorítja az eddig átláthatatlan tulajdonosi struktúrával működő zártkörű magántőke- és kockázati tőkealapok működését is. A pénzmosás elleni uniós irányelvek átültetésével a jövőben kötelező lesz nyilvánosságra hozni azokat a természetes személyeket, akik legalább 25 százalékos tulajdonrésszel vagy érdemi befolyással rendelkeznek az adott alapokban.
Kapcsolódó cikk
„Soha egy fillért nem loptam” – Gulyás Gergely szemtől szemben mondta Magyar Péternek a parlamentben
A törvénycsomag egyúttal pontot tesz a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) vitatott működésére, ami a gyakorlatban az intézmények nagyrészének teljes megszüntetését jelenti. Míg a felsőoktatási profillal nem rendelkező szervezetek augusztus végéig jogutód nélkül megszűnnek, az egyetemi alapítványok egyéves átmeneti időszakot kapnak a szenátusi autonómia helyreállítására és az összeférhetetlenségi szabályok – politikusok kizárása a kuratóriumokból – érvényesítésére.
„Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, hanem számot kell tudni adnia a vagyonáról és forrásáról” – indokolta meg a miniszterelnök a törvényjavaslatot bemutató külön videójában a drasztikus szigorításokat.
A 2026. október 5-ig végrehajtandó első adatközlések és a közbeszerzési szabályok radikális, az egyajánlatos tendereket visszaszorító átalakítása egyértelmű üzenet Brüsszel felé. A kormányzat a történelminek nevezett, a korrupcióellenes intézkedéseket és az átláthatóbb közéletet garantáló jogszabályok maradéktalan parlamenti elfogadásával kívánja véglegesen elhárítani az akadályokat a visszatartott európai milliárdok folyósítása elől.
Kapcsolódó cikk