Megkezdődött a leszámolás az Orbán-kormányok alatt kiépített, a valódi tulajdonosokat elrejtő magántőkealapokkal. Amelyik struktúra az elmúlt évtizedben tökéletes pajzsként védte a NER legfelsőbb körét a nyilvánosságtól, az most rendre a közpénzes pályázatok elbukását hozza. Az új átláthatósági szabályok miatt a hatóságok egymás után dobják vissza a névtelenség mögé búvó cégek igényeit – írta meg a 24.hu.

A felcsúti üzletember, Mészáros Lőrinc rövid időn belül háromszor is meglepően rosszul járt a sajátos konstrukciókkal. A milliárdosnak először bő 2 milliárd forintot kellett visszafizetnie az államkasszába, mert az egyik magántőkealapos érdekeltségéből még az útdíjrendszer államosítása előtt kiszivattyúzta a nyereséget. Nem sokkal később az Opus Titász Zrt. esett el egy 60 milliárd forintos uniós támogatástól, majd júliusban a pulykafeldolgozó Gallicoop Zrt.-től vontak vissza egy 33 milliárd forintos keretet. Az Agrárminisztérium utóbbi esetben azzal indokolta a visszalépést, hogy a támogatás megítélése alapból jogosulatlan volt, mivel a tulajdonos magántőkealapok miatt a tényleges magánszemély nem ismerhető meg.

Mészáros Lőrinc érdekeltségei az átláthatóság csapdájába estek

A mostani milliárdos bukták csak a nyitányt jelentik a rendszer finomhangolásában. A legnagyobb tétet a 24 ezer milliárd forint értékűre becsült autópálya-koncesszió jelenti, amellyel kapcsolatban Brüsszelben már kötelezettségszegési eljárás zajlik, miközben Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter sem hagyott kétséget afelől, hogy a megállapodást itthon is tüzetesen átvizsgálják.

A tárcavezető a 35 éves koncessziót nyáron nyíltan „közpénz-kicsatornázási eszközként” jellemezte, rámutatva arra a furcsaságra, hogy az állam eddig 1024 milliárd forintot fizetett kii a feladattal megbízott MKIF Zrt.-nek – vagyis lényegesen többet, mint amennyi érdemi munkát a cég eddig elvégzett. A konstrukció ahelyett, hogy terhet venne le a költségvetésről, az állammal előfinanszíroztatja a magánvállalkozót, miközben teljesen mentesíti őt az üzleti kockázatoktól.

A 24 ezer milliárdos autópálya-koncesszió követheti a dohány- és kaszinóüzleteket

A helyzetet tovább élesíti, hogy a napokban Magyar Péter miniszterelnök is a „közpénzzabrálás” egyik kiemelt példájaként hivatkozott a sztrádakoncesszióra. A kormányfő utalt rá, hogy a 35 éves sztrádaügylet felülvizsgálata a dohány- és kaszinókoncessziók most bejelentett, radikális átalakítását követi majd a sorban.

A koncessziós társaságot hét magántőkealap birtokolja. Bár a piacon Mészáros Lőrinc és állandó üzlettársa, Szíjj László érdekeltségeként tartják számon őket, a magántőkealapokat eredetileg éppen a döntéshozók és a milliárdok valódi élvezőinek elfedésére alakították ki. A jogszabályi környezet megváltozásával viszont óriási lett a nyomás a tényleges haszonhúzók nyilvános azonosítására, így a védőhálóból hirtelen az állami megrendelések legfőbb akadálya lett.