A kormány a dohány- és a kaszinókoncessziók átvilágítása után a hazai autópálya-hálózat üzemeltetését is górcső alá veszi. A döntés a 2022-ben 35 évre odaítélt, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető megállapodást érinti közvetlen módon – írta meg a Telex.

A bejelentés szerint a korábbi ígéreteknek megfelelően haladnak a kiemelt ágazati szerződések felülvizsgálatával. A folyamat most ért el a legnagyobb infrastrukturális üzlethez, amely évek óta komoly viták és nemzetközi eljárások tárgya.

Vitézy Dávid tárcájánál futnak össze a szálaik

„Ahogy vállaltuk, felszámoljuk a közpénzzabrálást a dohány- és a kaszinókoncesszióknál. Felkészül a 35 éves autópálya-koncesszió” – fogalmazott közösségi oldalán Magyar Péter.

A koncessziós ügyek kezelése nem most kezdődött el a kormányzati struktúrában. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter már a nyár elején jelezte a dohány- és kaszinókoncessziók felülvizsgálatát. A feladatkörök átrendezésével az autópályák és a reptéri vasút ügye is a Közlekedési és Beruházási Minisztérium hatáskörébe került. A kormányzat emellett az Országgyűlés elé terjeszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának koncessziós hatásköreit megszüntető javaslatot.

Magyar Péter és az MKIF 35 éves szerződésének háttere

Az előző kormányzat 2022-ben adta magánkézbe 35 évre a magyar autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat döntő részét. A nyertes a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) lett, amelynek tulajdonosi hátterére csak peres úton derült fény. A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján a háttérben álló magántőkealapok Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartoznak.

A koncessziós beruházások rendszere általában a későbbi években hoz megtérülést, ám az MKIF-cégek már az működés első éveiben jelentős profitot termeltek. A tulajdonosok számára kifizetett osztalék mértéke szokatlanul magas volt az induló szakaszban. Ezzel párhuzamosan a megvalósított új építések és sávbővítések költségei a fejlődő és közepesen fejlett országok hasonló projektjeihez képest négyszer-ötször magasabb áron futottak.

A konstrukció nemcsak belföldön váltott ki ellenállást. Az Európai Bizottság még 2022-ben kötelezettségszegési eljárást indított a megállapodás miatt. Az uniós testület indoklása szerint a koncesszió átláthatatlan volt a szerződéses érték becslésénél, nem hárította át megfelelően a működési kockázatot, a 35 éves időtartam pedig indokolatlanul hosszú, így ellentétes az uniós joggal. A jogi és pénzügyi átvilágítás következő lépéseit a minisztériumi előterjesztések nyomán hozzák nyilvánosságra.