A százmilliárdos jegybanki vagyonvesztés és a szövevényes alapítványi cégháló átvilágítására létrehozott országgyűlési vizsgálóbizottság szerdai alakuló ülése azonnal nyilvánvalóvá tette, milyen taktikai fegyvertárral készülnek a korábbi kormánypártok képviselői. A Fidesz és a KDNP delegáltjai a teljes bojkott helyett a finomhangolt eljárási akadályosítást és a folyamatos kioktatást választották, hogy komolytalanná tegyék a testület munkáját. Az ülés rögtön egy minibotránnyal indult, kiderült ugyanis, hogy Tuzson Bence 39 perccel az ülés előtt nyújtott be egy 10 oldalas módosító indítványt az ügyrendhez, amit így senki másnak nem volt ideje részletesen elolvasni.

A volt igazságügyi miniszter a meglepő időzítést azzal próbálta elütni, hogy technikai akadályok hátráltatták a felkészülését: a fideszes képviselő technikai okokkal indokolt, elmondása szerint nem tudott időben hozzáférni az emailjeihez. A bizottság tiszás elnöke, Csőszi Attila emlékeztetett rá, hogy a tagok már augusztus 12-én kézhez kapták a dokumentumokat, a módosítók benyújtási határideje pedig augusztus 24-én lejárt. Az utolsó pillanatos akciót felelevenítve több képviselő is arra mutatott rá, hogy a korábbi kétharmados törvényalkotási gyakorlatból jól ismert obstrukciós tempó tért vissza a parlament Apponyi termébe.

Tuzson Bence és Hargitai János eljárási akadályokkal hátráltatná a felelősségre vonást

Tuzson Bence nemcsak jogtechnikai kifogásokkal állt elő, hanem politikai jellegű indítványt is tett: szeretett volna az első számú alelnöki pozícióba lépni Apáti István helyett, ezt azonban a többség leszavazta. A fideszes politikus a munkaterv átírását is követelte, mondván, az előre felveti egyes szereplők felelősségét, és inkább politikai dokumentum, mintsem szakmai vázlat.

A KDNP-s Hargitai János eközben régi parlamenti rutinjára hivatkozva oktatta ki a kormánypárti elnököt az elnöki szerepkör helyes vitetéséről és a házszabály finomságairól – derült ki a tárgyalási jegyzőkönyvekből, amelyekről a Telex számolt be.

Azt amúgy Hargitai sem tagadta, hogy lenne mit vizsgálni az MNB-ügyben, amelyet ő amolyan üzemi balesetnek nevezett.

Az eljárási csatározások mélyén az a feszültség húzódik meg, hogy a bizottság tagjai közül Tuzson Bence és Hargitai János egyaránt igennel szavaztak arra a 2016-os törvénymódosításra, amellyel a kormánypártok megpróbálták kiszervezni az MNB-alapítványok vagyonát a nyilvános ellenőrzés alól. A közpénz jellegének eltüntetése ellenére Hargitai a szerdai ülésen meglepő nyíltsággal értékelte a történteket. Azt amúgy Hargitai sem tagadta, hogy lenne mit vizsgálni az MNB-ügyben, amelyet ő amolyan üzemi balesetnek nevezett, felvetve az Európai Központi Bank és a jogalkotói szándék tisztázásának szükségességét.

Az MNB-botrány vizsgálata a politikai felelősök megnevezésével és Matolcsyék beidézésével folytatódik

A vizsgálóbizottság elnöksége leszögezte, hogy a testület négy érdemi blokkra bontva tárja fel az Optima-csoport, az alapítványi cégháló és a milliárdos székházfelújítások hátterét. A tiszás többségű bizottság célja nem az ügyészségi feladatok átvétele, hanem a politikai döntéshozók és a fő haszonélvezők azonosítása, hogy jogalkotási garanciákkal akadályozzák meg a jövőbeli hasonló vagyonvesztést. Ebben az összefüggésben a rendszerszintű közpénzkiáramlás mintázatai nem ismeretlenek, ahogy azt a fideszes civil szervezetek támogatása körüli korábbi visszásságok is megmutatták.

A parlamenti vizsgálat menetrendje szerint a testület az ősz folyamán beidézi a legfontosabb tanúkat és döntéshozókat, köztük Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot is. A bizottság munkáját segíti az a frissen hatályba lépett jogszabály, amely pénzbírsággal és rendőri elővezetéssel szankcionálhatja a megidézettek távolmaradását. A testületnek 2026. december 31-ig kell benyújtania végső jelentését az Országgyűlésnek, miközben a Központi Nyomozó Főügyészség párhuzamosan folytatja a több tízmilliárdos lefoglalásokkal járó büntetőeljárást.