Molnár Áron a mentelmi jog feladására és a felelősségvállalásra szólított fel

A nyílt levél legélesebb kritikája a parlamenti mandátum nyújtotta jogi védelemre irányult, amely megóvja a volt minisztert a közvetlen hatósági felelősségre vonástól. Miközben a büntetőeljárás alá vont 6 munkatársnak semmilyen mentelmi joga nincs, a politikus a parlament falai mögül üzengetve próbálja átvészelni az intézményrendszerét megrázó botrányt. Meddig tarthatja magát távol a kihallgatótisztektől az a vezető, akinek a kézjegye ott szerepel a vitatott milliárdok sorsát megpecsételő iratokon? A posztban megfogalmazott felszólítás egyértelmű lépést követel: az egykori miniszternek önként kellene a hatóságok elé állnia, hogy magyarázatot adjon a kampányt támogató kulturális hálózat működésére. Az aktivista szerint a letartóztatottak csupán fogaskerekek voltak egy felülről irányított gépezetben, amelynek valódi irányítói egyelőre érinthetetlenek maradtak a büntetőeljárás során. Elképzelhető-e, hogy a nyomozati nyomás hatására a már előzetes letartóztatásban lévő tisztviselők végül vallomást tesznek a feletteseik ellen?

Hankó Balázs szerepe egy kiterjedtebb politikai hálózatban

A bejegyzés végén olvasható üzenet arra utal, hogy a kiterjedt pénzosztási szisztémát a volt miniszter aligha egyedül találta ki és működtette a háttérben. A hálózatépítés logikája és a források célzott elosztása egy sokkal szélesebb körű politikai stratégia részének tűnik, amelyben az állami alap csupán a finanszírozás transzfereszközéül szolgált. Képes lesz-e az ügyészség feltérképezni azt a teljes hatalmi láncolatot, amely lehetővé tette, hogy a kulturális szféra támogatásai nyíltan a pártpolitikai érdekeket szolgálják?

A folyamatban lévő nyomozás eddigi lépései azt mutatják, hogy a hatóságok szisztematikusan térképezik fel az országos hálózat megyei és helyi csomópontjait. A kifizetések kedvezményezettjeinek vizsgálata során sorra kerülnek elő azok a szervezetek és személyek, akik a kulturális feladatellátás álcája alatt részesültek a közpénzekből. Hol húzódik meg az a határ, amelynél a politikai lojalitás finanszírozása már egyértelműen kimeríti a hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés büntetőjogi kategóriáit?

A Nemzeti Kulturális Alap forrásainak elosztása során Hankó Balázséktól olyan kormánypárti hokiedző által vezetett szervezet is kapott támogatást, aki ellen nemrég 5 rendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt emeltek vádat.

Az egyre terebélyesedő botrány lassan teljesen maga alá temeti a hazai kulturális támogatási rendszert, miközben a politikai felelősségvállalás kérdése továbbra is megválaszolatlan marad. A volt miniszter és az aktivista közötti nyílt konfliktus csupán a felszíne annak a mélyreható intézményi válságnak, amelyet a vitatott keretelosztás körüli nyomozás hozott napvilágra. A következő hetek jogi és politikai fejleményei dönthetik el, hogy a végrehajtókon túl a rendszer valódi megalkotói is a vádlottak padjára kerülnek-e az eljárás során.