Navracsics „a forradalmi elit most tort ül” mondattal kezdte Facebook-bejegyzését – ismertette a Szeretlek Magyarország Navracsics Tibor kritikájáról szóló cikke. A politikus szerint a Tisza kétharmados választási eredményére hivatkozva teremtett jogi keretet a köztársasági elnök, a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökének, valamint több alkotmánybírónak az eltávolításához. Ugyanebbe a folyamatba sorolta a választási szabályok szigorítását is, amelyet Európa egyik leginkább korlátozó rendszerének nevezett.
Az Országgyűlés 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely megnyitotta az utat Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése előtt. A kormányoldal az áprilisi választáson szerzett kétharmados felhatalmazással és az Orbán-rendszer intézményi örökségének lebontásával indokolta a lépést. Navracsics nem azt vitatta, hogy a Tisza parlamenti többséggel rendelkezik, hanem azt, hogy ez automatikusan az összes tervezett közjogi változtatás társadalmi jóváhagyását jelentené. Ehhez választási adatokat állított egymás mellé.
Navracsics Tibor számai erős kérdést, de vitatható következtetést adnak
A politikus szerint 3 385 890 választó szavazott a Tiszára, míg a Fidesz–KDNP 2 458 337, a Mi Hazánk 358 372 voksot kapott. Ehhez hozzáadta azt az 1 538 964 választópolgárt is, aki április 12-én nem jelent meg a szavazóhelyiségben. Ebből arra jutott, hogy a társadalom számbeli többsége nem támogatta az átalakítást. A számítás azt valóban mutatja, hogy a teljes választókorú népesség többsége nem adott kifejezett Tisza-szavazatot, a távolmaradásból azonban nem következik biztosan, hogy valaki ellenezte a módosítást.
Navracsics érvelésének erősebb része ezért nem az ellenzők pontos számának meghatározása, hanem a választási felhatalmazás határairól szóló kérdés. Egy párt parlamenti kétharmada jogilag lehetővé tehet mély közjogi átalakításokat, de ettől még politikai vita tárgya marad, mennyire részletesen ismerték és támogatták ezeket a választók. A kormány a kampányban elhangzott vállalásokra hivatkozik, Navracsics viszont ezt elégtelen társadalmi egyeztetésnek tartja. Saját miniszteri múltját ennek alátámasztására használta.
A volt miniszter a Fidesz belső kerülőútjait is felidézte
Navracsics azt írta, miniszterként kötelezővé tette a jogszabályok társadalmi vitáját, párttársai azonban gyakran önálló képviselői indítványként nyújtották be a javaslatokat, hogy megkerüljék ezt a követelményt. Felidézte azt is, hogy ellenezte az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását, miközben a korlátozás végül szintén képviselői indítványként került a parlament elé. Állítása szerint minden sajtóterméket meghívott a tájékoztatóira, és nyilvánosan bírálta a kormány Európai Bizottság elleni kampányait. Ezzel saját hitelességét próbálta elválasztani a Fidesz gyakorlatától.
Kapcsolódó cikk
Ezt a bírálatot fogalmazta meg a volt miniszter — Navracsics Tibor szerint a Fidesz leértékelte a középosztályt, lemondott a politikus
Navracsics Tibor a sajtónak megerősítette, hogy a választási vereségét követően tett ígéretének megfelelően hivatalosan is lemondott a Kereszténydemokrata Néppárt Veszprém vármegyei elnöki tisztségéről. Vajon az elismert jobboldali politikus látványos háttérbe vonulása egy hosszabb távú belső feszültség eredménye, vagy a kormánypártok tavaszi bukása utáni elkerülhetetlen felelősségre vonási hullám része?
Ez a pozíció egyszerre ad súlyt és támadási felületet a kritikájának. Navracsics belülről ismerte az Orbán-kormány döntéshozatalát, de miniszterként maga is része volt annak a rendszernek, amelynek módszereit most elutasítja. A Contextus korábban részletesen bemutatta, hogyan magyarázta Navracsics Tibor a Fidesz bukását a polgári értékrend és a konfliktusokat oldó gesztusok hiányával. Most ezt a diagnózist fordította a Tisza ellen: szerinte a választási győzelem nem teszi szükségtelenné a társadalmi egyeztetést és az intézményi önkorlátozást.
