Az Opus Titász kizárása két, összesen 540 milliárd forintos uniós hálózatfejlesztési pályázatot érint: az MFB igazgatósága az átláthatósági feltételek hiányára hivatkozva zárta ki Mészáros Lőrinc áramhálózati érdekeltségét. Henrik Ibsen A nép ellensége című dráma városi gyűlésén működő mechanizmuson keresztül értelmezzük, miként ütközik a közérdekű szabály betartása a szolgáltatás folytonosságának politikai tétjével, és ezzel adunk kontextust a hírnek. A kérdés most az, ki fizeti meg, hogy a tulajdonosi átláthatatlanság miatt kiesett a pályázó.

Ibsennél a városi gyűlés nem a szennyezett fürdő tényét mérlegeli, hanem azt, mennyibe kerülne szembenézni vele; a közérdek így gazdasági teherré fordul. A döntés a politikailag kötődő vagyon feletti kontroll kérdését ugyanúgy élesíti, mint a hatvanpusztai engedély nélküli munkákra kiszabott bírság, csakhogy itt kelet-magyarországi hálózati beruházások kerültek veszélybe.

Miről szól az eredeti hír?

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerint a Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága augusztus 10-én úgy döntött, hogy „az átláthatósági követelmények nem teljesítése miatt kizárja az Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t” az RRF hálózatfejlesztési és okosmérési pályázataiból. Az egyik program 54 milliárd forintot adna okosmérőkre, a másik 486 milliárdot a megújuló energia hálózati integrációjára. Pályázni a MAVIR és a területi elosztók tudnak. A közlemény nem részletezte, pontosan mely tulajdonosi adat vagy feltétel hiányzott; az Opus Titász reakciójáról sem számolt be a forrás.

Ibsen városa után az Opus-települések viselik a döntés próbáját

A kizárás ezért nem azonos a fejlesztések leállításával. A minisztérium azt közölte, hogy a kormány „a pályázati támogatási konstrukción kívüli eszközökkel lép fel”, hogy az érintett települések ne maradjanak ki. A Telex eredeti beszámolója szerint a kifizetési kérelmeket szeptember végéig lehet benyújtani, az EU pedig december végéig fizethet; a pótló megoldás részletei egyelőre nem ismertek.

Kapcsolódó cikk

A 13 megawatt körül tört ki a vita – Mészáros Lőrinc cége üzent Magyar Péternek: „A válaszlevél bizonyára nem jutott el Miniszterelnök úrhoz

A történtekről a magyar miniszterelnök, Magyar Péter is elmondta a véleményét.

Ez élesíti Ibsen konfliktusát: a szabály csak akkor marad közérdekű, ha betartatásának árát nem azokkal fizettetik meg, akiknek nincs befolyásuk a tulajdonosi szerkezetre. Az MFB döntése lezárta az Opus Titász útját az uniós kasszához, de a történet valódi próbája a villanyhálózatnál kezdődik.