A 400 köbméter mellett is szükség van egyeztetésre
A külügyminiszter csütörtökön előbb Juraj Blanár szlovák külügyminiszterrel, majd Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszterrel beszélt. Azt kérte, hogy a szlovák szakemberek a lehető legegyenletesebb vízhozamot tartsák fenn, és amennyi csak lehet, jusson el Magyarországra.
A kabinet külpolitikai fordulatának első lépéseiről már Magyar Péter parlamenti bejelentései kapcsán is írtunk; a Duna ügye azonban nem egy korábbi döntés felülvizsgálatáról, hanem egy rendkívüli természeti helyzetben folytatott szomszédsági egyeztetésről szól.
Orbán Anita közlése szerint a szlovák fél saját vízhiánya mellett is teljesíteni kívánja a kérést. Ha náluk hamarabb érkezik számottevő csapadék, az abból származó többlet egy részét elsőbbséggel Magyarországnak adnák át.
Amikor a vízhiánynak mindenki gazdát keres
A Dark Waters kulcsjeleneteiben Bilott nem fogadja el azt, hogy a megbetegedések okát általános bizonytalansággal magyarázzák. A DuPont belső irataiban keres olyan láncolatot, amely a vegyi anyagtól a vízen át az érintett emberekig vezet. A film ereje éppen abban van, hogy a felelősség ott válik kimondhatóvá, ahol a dokumentumok is összekötik az okot és a következményt.
Kapcsolódó cikk
Robert Fico bejelentette: Szlovákia segít, ha leáll a Paksi Atomerőmű
A Duna mostani kisvizénél Orbán Anita ennek ellenkező irányú állítást tett: szerinte nincs bizonyíték arra, hogy valamelyik szomszédos ország elzárná a folyót. A 24.hu beszámolója szerint az alacsony vízállást Ausztria, Németország és Szlovákia vízgyűjtőin is történelmi aszály és csapadékhiány kíséri, miközben a Dunán a hajózás és a paksi atomerőmű működése is megsínylette a helyzetet.
A telefonhívások ettől még nem oldják meg az aszályt, de kijelölik, hol keresik a rövid távú mozgásteret: az egyenletesebb vízhozamnál és a csapadék után érkező többletnél. Bilott iratdobozaihoz hasonlóan itt is az dönti el a vitát, hogy az állítás mögött valóban végigkövethető-e az okok lánca.