Az uniós források felhasználása a kabinet más gazdaságpolitikai döntéseiben is visszatérő kérdés: a korábban bejelentett adócsomag például a környezetszennyező vállalatok nagyobb közteherviselését is felvetette. A mostani intézkedés más eszközzel dolgozik: a villamosenergia-rendszer fizikai korlátját próbálja kitágítani.
A pénz a vezetékre megy, nem a turbinára
Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint a kétnapos kormányülésen döntöttek a hálózat uniós forrásból finanszírozott fejlesztéséről. A cél nem az, hogy az állam kifizessen új szélerőműparkokat, hanem hogy legyen hová csatlakoztatni azokat a magánberuházásokat, amelyekhez az állam tervei szerint közvetlen támogatás sem jár.
A kormány 2030-ig a jelenlegi 330 megawattos szélenergia-kapacitást 3000–4000 megawattra növelné. Magyarország korábban azt vállalta, hogy augusztus 31-ig 700 megawattnyi új szélerőművi hálózati csatlakozást hirdet meg, de az előzetes piaci érdeklődés ennél nagyobbnak bizonyult. Emiatt már 1000 megawattnyi új kapacitás fogadására készülhet a hálózat.
Amikor a háttér dönt a látható eredményről
A Gép megáll világában a szereplők magától értetődőnek veszik, hogy a Gép levegőt, ételt, közlekedést és kapcsolatot biztosít. A fordulat nem akkor kezdődik, amikor minden egyszerre leáll, hanem amikor a hibákat helyrehozó Mending Apparatus is meghibásodik. Onnantól kiderül, hogy a láthatatlan berendezés nem mellékes kiszolgáló elem: attól függ minden olyan szolgáltatás, amelyet addig önálló adottságnak hittek.
Kapcsolódó cikk
A világot fenyegető legnagyobb veszélyek mind a klímaváltozáshoz kapcsolódnak
Ez a működésmód világít rá a kormány döntésének szűk keresztmetszetére. A szélerőműparkok építésének lehetősége önmagában nem juttat áramot a fogyasztókhoz, ha a hálózat nem tud új termelőket fogadni. Ezért választja külön a kormány a turbinák magánfinanszírozását és a csatlakozást lehetővé tevő hálózati fejlesztést: az uniós pénz az utóbbi akadályt célozza.
Kapcsolódó cikk
Kármán szerint a bővítés a stabilitást és az ellátásbiztonságot is javíthatja, középtávon pedig mérsékelheti a vállalatok piaci energiaárát. A Telex beszámolója külön helyreigazította, hogy az uniós forrás nem a szélerőműparkok építését, hanem kizárólag a villamosenergia-hálózat fejlesztését finanszírozza. A különbség egy mondatban kicsi, a megvalósításban viszont azon múlik, működik-e a háttérben lévő javítóberendezés.