A volt országgyűlési képviselő a mostani energia- és vízellátási gondokat nem az elmúlt hetekhez, hanem másfél évtized kormányzati döntéseihez köti. Miközben az ellenzéki Fidesz négy hetet kér számon Magyar Péteren, ő 16 évet kér számon a Fideszen.
A felelősség kérdése azért is különösen éles, mert Orbán Viktor korábbi politikai súlyáról már a Tusnádfürdő után kibontakozó értelmezések is azt vizsgálták, meddig érhet egy korábbi kormányfő szerepe. Szél most kézzelfoghatóbb kérdést tesz fel: ki viseli a következményt, ha az ismert kockázatokra nem épül felkészülés?
A régi figyelmeztetések körül forrósodott fel a vita
Szél szerint már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényére és az alacsony dunai vízállás kockázatára. Azt írta: „A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”
Posztjában a lakossági energetikai korszerűsítések, a vízügyi rendszer megerősítése és a megújuló energia ügyében elutasított kezdeményezéseket is felsorolja. A szélerőművek korlátozását, a hálózatfejlesztés elmaradását és a klímacélokkal szembeni ellenállást egyetlen állítássá rendezi: szerinte ezek egymást erősítő mulasztások voltak.
Amikor az ügy körbejár, a felelősség pedig eltűnik
Az Élni elején a lakók a szennyvízzel teli gödör miatt kérnek segítséget. A hivatalnokok egy másik osztályhoz küldik őket, majd újabb ajtóhoz: mindenki megőrzi a maga szűk hatáskörét, de senki sem oldja meg a problémát. Nem egyetlen látványos elutasítás, hanem a döntés folyamatos továbbtolása tartja érintetlenül a helyzetet.
Kapcsolódó cikk
Miért kellett azonnal kiküldeni? Magyar Péter paksi élője előtt bekapcsolva maradt a mikrofon
Szél bejegyzése is ezt a késlekedést támadja. A paksi hűtés Duna-kitettsége technikai kérdés: az IAEA Magyarországról készített országjelentése szerint négy paksi blokk egyidejű üzeménél a folyó vízhozamának 10–11 százalékát használhatják hűtésre, a felmelegedett víz pedig kedvezőtlen körülmények között terhelheti a Dunát.
Kapcsolódó cikk
A volt képviselő ebből politikai következtetést von le: részletes bejegyzésében azt írja, nem négy hét, hanem 16 év döntéseit kellene számon kérni. Kuroszava filmjében is ugyanaz a gödör marad a hivatalok között, amíg valaki végül nem vállalja, hogy az ügy az ő asztalára tartozik.
A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.
Nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen
írta Szél Bernadett.
Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.
Kapcsolódó cikk
Hogyan nézhet szembe a társadalom a klímaválság helyi kihívásaival?
Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”