Orbán Anita külügyminiszter-jelölt a Nemzetbiztonsági Bizottság előtti meghallgatásán egyértelműen fogalmazott: „A választási eredmény világos felhatalmazást adott arra, hogy Európát a középpontba helyezzük, megújítsuk a kül- és a biztonságpolitikát is, helyreállítva a nemzetbiztonsági szolgálatok felett a demokratikus ellenőrzést.” A polgári hírszerzésként működő Információs Hivatal a Külügyminisztérium felügyelete alá kerül – ezért kellett a jelöltnek a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt megjelennie. A bizottság a meghallgatás után támogatta a kinevezését.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter a fiaival jött ki a parlamentből, majd fontos kérést fogalmazott meg a gyerekeiről
Orbán Anita a csapatmunka híve, de rögtön hozzátette: először alapos átvilágítás következik. „Ki fogjuk vizsgálni az IH 2022-26 közötti tevékenységét, a működést részletesen át fogjuk világítani. Ez szükséges ahhoz is, hogy a bizalmat helyreállítsuk” – fogalmazott, kiemelve, hogy a közelmúltban „politikai alapú megfigyelés gyanúja merült fel”, ezért meg kell vizsgálni, az IH érintett volt-e ezekben az ügyekben. Ugyanakkor ígéretet tett: „nem lesz politikai tisztogatás.”
A szivárogtatás és a belső biztonság
A szivárogtatások kérdésében Orbán Anita kemény hangot ütött meg. „Szigorúan fel fogunk lépni a szivárogtatások ellen, ennek megszegésének garantáltan következménye lesz” – mondta, és bejelentette: átvilágítják az épületet és mindenkit, akinek bizalmas információkhoz hozzáférése van. A kommunikációs fegyelem erősítését is kiemelte: „Tudatosságra szeretném nevelni a külügyminisztérium állományát, hogy hogyan telefonálunk, e-mailezünk, hogyan tudjuk biztosítani, hogy soha senki nem lesz lyuk a rendszerben.”
Kapcsolódó cikk
Ez a bejelentés nem légüres térben hangzott el. A meghallgatáson a fideszes képviselők szóba hozták a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, illetve Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között kiszivárgott beszélgetéseket. Kocsis Máté frakcióvezető büntetőeljárást sürgetett, mondván: „Az nincs rendjén, hogy bármilyen más idegen titkosszolgálat lehallgatja a magyar külügyminisztert, az meg végképp nincsen rendjén, hogy ezt nyilvánosságra is hozzák.” Orbán Anita válaszában a belső biztonsági protokollok megerősítését helyezte előtérbe – jelezve, hogy a nem védett kommunikációs csatornák használata is szerepet játszhatott a kiszivárgásban.
Panyi, Romanowski és az orosz titkosszolgálat
Kocsis Máté a meghallgatáson rákérdezett Panyi Szabolcs Direkt36-os újságíróra is, aki egy kiszivárgott felvétel szerint befolyással lehet a minisztérium személyi összetételére. Orbán Anita röviden elintézte: „Az említett újságírónak nincsen beleszólása a személyi kérdésekbe, ezekről én döntök.”
Kapcsolódó cikk
A Magyarországra menekült volt lengyel igazságügyiminiszter-helyettes, Marcin Romanowski kiadatási ügyéről Orbán Anita egyértelműen fogalmazott: „Egyértelművé tettük a kampányban, hogy nem fogunk bűnözőket bújtatni.” Az orosz titkosszolgálatok magyarországi jelenlétének kivizsgálásáról – amelyre Kocsis rákérdezett – annyit mondott, a vizsgálat lefolytatása és eredményének nyilvánosságra hozatala a tervek között szerepel. Oroszországgal kapcsolatban pragmatikus, szuverenitás-alapú viszonyt céloz meg.
„Kivizsgáljuk az IH 2022-26 közötti tevékenységét – politikai alapú megfigyelés gyanúja merült fel" – mondta Orbán Anita, hozzátéve: a szivárogtatásnak „garantáltan következménye lesz", de „nem lesz politikai tisztogatás."
Orbán Anita meghallgatása jelezte: a Tisza-kormány a hírszerzés területén sem tervez kíméletes átmenetet. A teljes körű átvilágítás, a szivárogtatások elleni szigor és a demokratikus ellenőrzés helyreállítása egyszerre ígéret és figyelmeztetés – mindazoknak, akik az IH-ban az elmúlt négy évben politikai megbízásokat teljesítettek. Hogy az átvilágítás valóban politikai tisztogatás nélkül zajlik-e, azt a következő hónapok döntik el.
Kapcsolódó cikk