A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter július 18-án közzétett reakciója szerint a kormány nem kíván közvetlen megállapodással pontot tenni az ügy végére. Tarr közölte, hogy feljelentés született, ezért a részletek feltárása a hatóságok feladata. Ez nem jelenti Orbán János Dénes bűnösségének megállapítását: jelenleg egy hatósági vizsgálatot kezdeményező lépésről van szó, amelynek első kérdése az lehet, milyen szerepet játszottak az érintettek a szerződések előkészítésében és jóváhagyásában.

Orbán János Dénes két nappal korábban nyílt levélben jelentette be, hogy visszavásárolná művei felhasználási jogait a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-től, és kezdeményezné az eredeti állapot helyreállítását. Azt írta, minden iratot átadtak a minisztériumnak, személyesen is rendelkezésre áll, ajánlatát pedig jó szándéka jeleként kérte értékelni. Konkrét vételárat, fizetési határidőt és szerződéses feltételeket azonban nem közölt, ezért az ajánlat egyelőre inkább szándéknyilatkozat, mint végrehajtható megállapodás.

Orbán János Dénes visszavásárlása nem törölné el a korábbi döntéseket

AContextus már Orbán János Dénes levelének megjelenésekor bemutatta, hogy a visszavásárlási szándék miért nem rendezi automatikusan a 422 milliós ügyet. Még a teljes vételár visszafizetése sem adna önmagában választ arra, fennállt-e összeférhetetlenség, megfelelően értékelték-e a felhasználási jogokat, illetve szabályosan jártak-e el a szerződések megkötésekor. Ha a hatóság bűncselekmény gyanúját látja megalapozottnak, az eredeti pénzügyi állapot helyreállítása legfeljebb az okozott vagyoni hátrány értékelését befolyásolhatja.

A KMTG pontosítása szerint a társaság 2025 márciusa és 2026 áprilisa között 422,9 millió forintért vásárolta meg Orbán János Dénes mintegy 9 művének felhasználási jogait. A szerződések több évre, egyes esetekben 2031-ig vagy 2032-ig szóltak. Orbán magánszemélyként volt a jogok eladója, miközben a szervezet szakmai vezetőjeként dolgozott. Ő azt állítja, nem tartozott a hatáskörébe a szerződésekről szóló döntés, és azok a kulturális kormányzat jóváhagyásával születtek, amit most a nyomozás dokumentumok alapján ellenőrizhet.

Az Operettszínház kifizetései egy második intézményt is bevontak

A történet akkor vált intézményi üggyé, amikor kiderült, hogy a Budapesti Operettszínház szintén fizetett Orbán János Dénesnek fordításokért, szövegírásért és jogdíjakért. A színház tételes kimutatása 2023 óta valamivel több mint 90,3 millió forint kifizetését mutatta, eltérve a korábban közölt 129 milliós sajtóadattól. A két szervezetet Rózsás Péter személye is összeköti, aki egyszerre az Operettszínház ügyvezető igazgatója és a KMTG ügyvezetője, ám a színház szerint a két tisztség nem összeférhetetlen.

Kapcsolódó cikk

Orbán János Dénes kifizetései a KMTG és a Budapesti Operettszínház szerződéseiben

Orbán János Dénes két intézménytől kapott százmilliókat – mindkettő vezetésében ugyanaz a személy ült

Orbán János Dénes kifizetései két állami kulturális intézménynél is százmilliós nagyságrendet értek el: a KMTG több mint 422 millió, a Budapesti Operettszínház saját kimutatása szerint 90,3 millió forintot fizetett a szerzőnek. Az ügy intézményi súlyát növeli, hogy mindkét szervezetet Rózsás Péter vezeti, miközben egyes művekhez kapcsolódó jogokat mindkét helyen megvásároltak – a színház most elárulta, miért nem tartja ezt összeférhetetlennek.

Elolvasom a cikket » Az Operettszínház azt is közölte, hogy a KMTG jogvásárlásai és a színház által teljesített kifizetések nem ütköznek egymással, még azoknál a műveknél sem, amelyek mindkét intézmény szerződéseiben felbukkantak. Ez az intézmény álláspontja, nem független vizsgálati eredmény. A szakmai tiltakozások közben túlterjedtek a pénzügyi részleteken: az Irodalmi Szakszervezet, a Színházi Kritikusok Céhe és több ismert alkotó is átlátható vizsgálatot követelt, ami Tarr válaszát politikai szempontból is szigorúbbá tette.

„Kérjük az érintetteket, hogy segítsék a hatóság munkáját” – írta Tarr Zoltán, miután közölte, hogy a kormány nem háttéralkuval kívánja lezárni az ügyet.

A miniszter korábban 1,3 milliárd forint „visszaszerzéséről” beszélt, ez azonban nem azonos a már kifizetett 422,9 millió forinttal: a nagyobb összeg egy korábban megítélt, de a közlés szerint már visszavont kulturális támogatáshoz kapcsolódott, amelyből operettek, fordítások és külföldi bemutatók készültek volna. A nyomozásnak ezért legalább három pénzügyi szálat kell elkülönítenie: a KMTG jogvásárlásait, az operettszínházi kifizetéseket és a meg nem valósult program támogatását. A következő döntő fejlemény az lesz, hogy a hatóság elrendel-e nyomozást, és pontosan mely szerződéseket, döntéshozókat, illetve pénzmozgásokat vonja vizsgálat alá.