Orbán Viktor egy exkluzív videóinterjúban rántotta le a leplet a kormánypárti „leleplezőkről”, és kőkemény vádakkal illette az ukrán vezetést is a sorsdöntő 2026-os választási hajrában.
A miniszterelnök Hont Andrásnak nyilatkozva kifejtette, hogy egyáltalán nem lepődött meg az elmúlt időszak politikai átállóin, hiszen egy nagy közösségből „mindig van, mindig lesz”, aki kilép vagy átáll. Példaként Donald Trump környezetét hozta fel, hangsúlyozva, hogy a támadásokat gyakran a legközelebbi körökből kiugrott emberek vezetik. Orbán Viktor szerint ezek a szereplők – köztük Rost Andrea, Ruszin-Szendi Romulusz vagy éppen Kármán András – nem hősök, hanem csupán eszközei egy nagyobb politikai játéknak.
Kapcsolódó cikk
Összefogott az ország? Több mint 230 millió forintnál tart Szabó Bence adománygyűjtése
Olyan mértékű társadalmi szolidaritás bontakozott ki Szabó Bence mellett, amelyre a magyar politikatörténetben eddig alig volt példa: szombat reggelre az adományok összege átlépte a bűvös ötszázezer eurós határt.
A kormányfő külön kitért Szabó Bence esetére, akit egyszerűen „baleknak” nevezett, amiért politikai ügynek hitte a saját kémelhárítási érintettségét. Ezzel egy időben súlyos állításokat fogalmazott meg a Tisza Párt informatikusai ellen, utalva arra, hogy gépeiken pedofil anyagokat kerestek a hatóságok az Alkotmányvédelmi Hivatal akciói során. A kormányzati narratíva szerint Magyarországra „telepített” ukrán kémek és bizonytalan eredetű „fekete pénzek” próbálják befolyásolni a 2026-os esztendő demokratikus folyamatait.
Ukrán szál és olajzsarolás
A miniszterelnök állítása szerint az ukránok szándékosan állították le a Barátság kőolajvezetéket, hogy így nyújtsanak közvetett segítséget a Tisza Pártnak a választási küzdelemben. Nem tartja véletlennek azt sem, hogy Volodimir Zelenszkij elnök nem hajlandó a választások előtti időpontot adni a vezeték újraindítására. Orbán Viktor szerint Kijev három különböző csatornán keresztül akarja „kizsebelni” a magyar embereket, kihasználva a háborús inflációt és az energiafüggőséget.
Kapcsolódó cikk
„Beismerő vallomásnak tekintem” – Szabó Bence újra megszólalt, szerinte Gulyás Gergely akaratlanul is elárulta a titkosszolgálatokat
Szabó Bence volt rendőrszázados a Partizánnak adott exkluzív interjújában kijelentette: Gulyás Gergely nyilatkozata számára a végső bizonyíték arra, hogy az állami titkosszolgálatok közvetlenül avatkoztak be a politikai folyamatokba.
A politikatörténeti kontextus szerint az ilyen típusú „külső fenyegetés” narratíva klasszikus eszköze a választói mozgósításnak, ahol a nemzeti szuverenitást egy ellenséges idegen hatalommal állítják szembe. Szociológiai szempontból ez a technika a „mi és ők” társadalmi szakadékot mélyíti, elterelve a figyelmet a belső strukturális válságokról a sorsdöntő 2026-os tavaszon. Történelmi párhuzamként a hidegháborús kémjátszmák és a geopolitikai erőforrás-háborúk említhetők, ahol az energiaellátás mindig is a diplomáciai zsarolás elsődleges eszköze volt a nagyhatalmak kezében.
Merkel és a mellkas
Az interjú során a kormányfő szokatlanul őszinte betekintést engedett a nemzetközi diplomácia kulisszái mögé, felidézve Angela Merkellel való korábbi viszonyát. Orbán Viktor elárulta, hogy háromszor is kérte a német kancellárt, ne vonuljon vissza, annak ellenére, hogy politikai értelemben Merkel gyakran „a mellkasán állt”. Ez a fajta ambivalens kapcsolat jól mutatja a hatalmi dinamikák összetettségét, ahol a személyes tisztelet és a kőkemény érdekérvényesítés elválaszthatatlanul összefonódik a nagypolitika színpadán.
Kapcsolódó cikk
„A képünkbe röhögnek és viszik a szajrét” – Ligeti Miklós feljelentést tesz, mert az ügyészség nem indít nyomozást Szabó Bence kijelentései nyomán
Ligeti Miklós szerint a magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten bünteti a bátorságot, miközben a súlyos politikai visszaélések felett egyszerűen szemet huny a Legfőbb Ügyészség.
Saját különcségeire is kitért, elárulva, hogy a mai napig nem használ okostelefont, amivel a digitális világ állandó megfigyelhetőségét és kitettségét igyekszik minimalizálni. Felidézte a Vlagyimir Putyinnal folytatott, a MOL-részvények visszavásárlásáról szóló „súlyos és nem baráti” beszélgetését is, amely a 2010 előtti privatizációs hullám kárait volt hivatott orvosolni. A kormányfő szerint a két szláv nép „testvérháborújához” Magyarországnak semmi köze, de a humanitárius segítségnyújtás továbbra is erkölcsi kötelességünk.
Orbán Viktor kijelentette, hogy ha a Fidesz nyer a választáson, biztosan újraindul az olajszállítás a Barátság vezetéken, miközben az ellenzéket az ukrán vezetéssel való titkos paktummal vádolja.
A választások utáni helyzetről szólva a miniszterelnök nem számít országos felfordulásra, hangsúlyozva, hogy 1990 óta Magyarországon mindenki elfogadta a választási eredményeket. A kampányt alapvetően átalakító digitális világ és a kiberhadviselés ellenére bízik abban, hogy a választók a „biztos választás” mellett döntve a stabilitást választják az ismeretlennel szemben. Az április 12-i dátum közeledtével a politikai retorika pattanásig feszült, ahol az „ukránbarátság” és a „rezsicsökkentés” védelme lett a kormányzati kommunikáció legfőbb fegyvere.
Kapcsolódó cikk
„Jól jegyezzétek meg ezt a nevet, igazi hős!” – Magyar Péter Törtelen mutatta be a rendszer legnagyobb leleplezőjét, Szabó Bence nyomozót
Magyar Péter országjárásának legújabb állomásán, Törtelen dobta le az információs atombombát, amikor név szerint megnevezte azt a nyomozót, aki szerinte az életét kockáztatta a hatalmi gépezet leleplezéséért.
