A társadalmi kapcsolat és a beszervezés különbsége
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a politikus katonai elhárítási lapja és a megfigyelési akták tartalma már korábban is heves vitákat váltott ki. A történészi kutatások szerint ez a kényszerű társadalmi kapcsolat nem jelentett ügynöki minőséget, hiszen az érintettek nem írtak alá együttműködési nyilatkozatot, és nem készült róluk beszervezési dosszié sem.
Rainer M. János történész kifejtette: „Amikor egy tapasztalatlan, szinte még gyerek fiú bekerül a hadseregbe, ami eleve a presszúra és a megtörés színhelye, és az előjárójától parancsot kap arra, hogy jelentsen neki a körletben uralkodó hangulatról, vagyis legyen a társadalmi kapcsolata, az nem az a szituáció, amikor választhat. A beszervezést viszont vissza lehetett utasítani, mert arra már nem lehetett parancsot adni”.
Ungváry Krisztián kutatásai szerint a katonai szolgálat idején a nyilvántartásba vétel tömeges jelenség volt, és a sorkatonák jelentős része nem is értesült arról, hogy kartont állítottak ki a nevükre.
A BM III/IV-es csoportfőnökség társadalmi kapcsolatai a levéltári adatok alapján főszabályként nem adtak írásbeli jelentéseket a tartótiszteknek, a nyilvántartás pusztán adminisztratív funkciót töltött be.
A levéltárban őrzött iratokban emellett megtalálható az a feljegyzés is, amely szerint „Dr. Orbánt 1982-ben beszervezési célból tanulmányozta a BM III/III-2 osztálya, de beszervezésétől elálltak”.
A politikai csatározások során azonban felbukkant egy rejtélyes 6-os karton másolata is. Vajon miért keltett azonnal gyanút a szakértőkben az 1998-as irat?
