A Miniszterelnökséget vezető miniszter a héten adott interjújában arról beszélt, hogy az ügynökakták megnyitása után sok család szomorú lesz. Ruff Bálint szavaira pénteken Ungváry Krisztián történész reagált, aki szerint a miniszter állítása egyszerűen nem felel meg a valóságnak. A szakember megjegyezte, hogy bár akadhatnak majd csalódott hozzátartozók, a többség egészen másként fogja megélni a múlttal való szembesülést – írta meg a Szeretlek Magyarország.

Ungváry Krisztián hangsúlyozta, hogy a hálózati iratok nyilvánossá tétele nem a hozzátartozók drámájáról, sokkal inkább az állambiztonsági gépezet működésének megértéséről szól. Véleménye szerint az érintettek és a magyar társadalom jelentős része nem gyászt, hanem megnyugvást érez majd, amikor tisztázódnak az évtizedes pletykák és félinformációk. A történész határozottan visszautasította azt a megközelítést, amely a beszervezett embereket és családjaikat állítaná a felelősség középpontjába.

Ungváry Krisztián szerint a beszervezőknek van szégyellnivalójuk

A történész felidézte, hogy az állambiztonsági hálózat kiépítése messze nem volt olyan zökkenőmentes vagy sikeres, mint azt sokan feltételezik. Ungváry Krisztián rámutatott: „lesznek, akik szomorúak lesznek, de az a gyanúm, hogy a többség inkább fel fog lélegezni” – vette észre a

Álláspontja alátámasztására egy 1969-es Komárom–Esztergom megyei rendőrkapitánysági beszámolót idézett fel, amely egy apa és fia beszervezési kísérletének kudarcát rögzíti. A fennmaradt irat szerint a fia, a hálózati anyagokban „Dezsőffy” Istvánként szereplő férfi ideggyengesége miatt vált alkalmatlanná, míg apját, „Várnai Lajost” azért kellett kizárni a nyilvántartásból, mert felháborítónak tartotta, hogy a hatóságok a fiát zaklatják, és egyértelműen megtagadta a további együttműködést. Ungváry szerint az ilyen dokumentumok pontosan megmutatják, hogy az állambiztonságnak való ellenállás vagy a hálózatból való kiesés sokkal gyakoribb volt, mint a feltétlen kiszolgálás.

A történész határozottan leszögezte, hogy az egykori állambiztonsági ügyekben nem az áldozatoknak vagy a kényszerített szereplőknek kellene magyarázkodniuk. Úgy véli, az ilyen történetekben egyetlen szereplőcsoportnak van valódi szégyellnivalója: maguknak a beszervezőknek és a rendszert működtető tisztikarnak.

Szó szerint megnyílnak a titkos iratok

A múlt feltárása a kormány egyik központi vállalása volt, amely az elmúlt hetekben intézményi keretet is kapott. A kabinet nemrég hozta létre a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amelynek feladata a még mindig titkosítás alatt álló állambiztonsági iratok teljes körű áttekintése. A testületet Rainer M. János Széchenyi-díjas történész vezeti, és a tizenhárom fős tanácsadó bizottságban maga Ungváry Krisztián is helyet kapott.

A nyilvánosságra hozatal első meghatározó állomása már konkrét dátumhoz kötődik. A kormánybejelentés szerint 2026. október 22-én teszik közzé a hálózati személyek adatait tartalmazó, úgynevezett 6-os kartonokat. Ez az adatbázis tartalmazza majd a pártállami állambiztonsági hálózat regisztrált tagjainak legfontosabb azonosítóit.

A szakbizottság munkája során a korábban szigorúan titkosított nemzetbiztonsági iratanyagokat tekinti át, hogy előkészítse a széles körű kutathatóságot. A kormányszóvivői tájékoztatókon elhangzottak alapján a teljes folyamat célja az, hogy a rendszerváltás óta halogatott elszámolás végérvényesen megtörténjen, és a pártállami múlttal kapcsolatos titkosítások megszűnjenek.