A Miniszterelnökség egy közérdekű adatigénylés nyomán adta ki a 2026 elején meghozott, úgynevezett 2000-es nem nyilvános kormányhatározatokat. Az 55 kiadott dokumentumból kiderült, hogy az előző kabinet a nyilvánosság kizárásával több mint 500 milliárd forint állami forrás elosztásáról és költségvetési átcsoportosításáról döntött a választásokat megelőző időszakban – írta meg a Telex.

A megismert határozatok tanúsága szerint a kormányhatározatok számozása alapján további 28 döntés a felülvizsgálat után is titokban maradhat. A Miniszterelnökség megítélése szerint a kiadott 55 dokumentum nyilvánosságra hozatala nem sért nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy bűnüldözési érdeket. Az Orbán Viktor volt miniszterelnök által aláírt papírok alapján magáncégek, alapítványok, egyesületek és egyházi szervezetek jutottak tetemes összegekhez, miközben jelentős ingatlanügyletekről is a színfalak mögött határoztak.

Százmilliárdos átcsoportosítások és Orbán Viktor aláírása a titkos döntéseken

A nyilvánosságra került papírokból kitűnik, hogy 16 kiemelt vállalkozás összesen 47 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott, 190 millió és 14 milliárd forint közötti egyedi összegekben. A kifizetések ürügyeként kapacitásbővítéseket és üzemcsarnok-építéseket jelöltek meg. A támogatási lista egyik éllovasa a Vajda-Papír Kft. volt, amelynek dunaföldvári beruházására több mint 11,5 milliárd forintot ítélt meg a kabinet – ennek az összegnek a nagyobb hányada egyébként 2027-ben lenne esedékes.

A céges támogatások mellett ingatlanvásárlási tervekre is jutott a keretből. A határozatok egyike alapján a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház ingatlanbeszerzését támogatzták legfeljebb 308 millió forinttal a felvidéki magyar ajkú görögkatolikus hívek pasztorációjára hivatkozva. Ennél jóval nagyobb léptékű projekt lett volna egy brüsszeli, háromszintes belvárosi épület állami megvétele, amelyre bruttó 7 milliárd 248 millió forintot szántak a nem nyilvános dokumentum szerint. Az adásvételi ügylet azóta meghiúsult.

Jogszabálysértést emleget a Transparency International

A zárt ajtók mögött hozott döntések nemcsak az elköltött összeg nagysága, hanem az eljárásrend miatt is éles szakmai bírálatokat váltottak ki. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója kifejtette, hogy az előző kormány törvénysértést követett el azzal, hogy a 2000-es határozatok mögé rejtette a költségvetési pénzek elosztását. A jogi szakértő rávilágított, hogy a kabinet még a saját maga által alkotott szabályokat sem tartotta be, mivel a vonatkozó jogszabályok értelmében a költségvetési átcsoportosításokról és közpénzforrásokról szóló határozatokat a Magyar Közlönyben nyilvánosan kellene kihirdetni.

A kormányzati igazgatási törvény előírásait megkerülve a kabinet kizárólag a miniszterek, a kormányülések állandó résztvevői és a közigazgatási államtitkárok jelenlétében, a nyilvánosság teljes kizárásával határozott a százmilliárdos tételekről. A Miniszterelnökség által visszatartott további 28 határozat sorsa egyelőre ismeretlen, így azok tartalmáról és a bennük szereplő esetleges további pénzosztásokról jelenleg nincs hivatalos tájékoztatás.