Philippe Weiss kikéri magának, hogy csak producer lenne, ő elsődlegesen mixer, aki világsztár Nyugaton a szakmájában. Olyan előadókkal dolgozott, mint Madonna, Aerosmith, Red Hot Chilli Peppers vagy épp Kendrick Lamar. Megjárta tisztességgel a szamárlétrát és néhány nap múlva a magyarokról mond véleményt az idei Budapest Showcase Hub konferenciáján. Milyen sikeres receptet ismer? Miért utálta a digitális hangokat? Befolyásolja a fiatalok trendjei a munkáját? Ezekre kerestük a választ, és kiderült, nem csak Magyarországon húzódnak háttérbe a hangmérnökök, mixerek például a producerekkel szemben.

ContextUs: Mielőtt mélyebbre mennénk, beszéljünk a mixer, a hangmérnök és a producer különbségeiről! Amikor a Budapest Showcase Hub szétküldte a sajtóközleményt, producerként írt le téged a magyar média, nem mixerként. És ezt a hibát nem csak a magyar követte el, rendre producerként aposztrofálnak téged angol nyelvű cikkekben is. 

Nagyon vékony határ választja el egymástól a két szakterületet. Az én szerepem leginkább akkor lép életbe a mixelési folyamat során, amikor magasabb szintre kell emelni a dalt. A munkám nem feltétlenül a produceri folyamatokban merül csak ki. Mixelés során a producer és a hangmérnök munkája szorosan összekapcsolódik, mert hangmérnökként a producer elképzelését kell megvalósítanom.

ContextUs: Nem véletlenül indítottam ezzel, ugyanis a BUSH megkért minden magyar orgánumot, hogy frissítsék a cikkeiket. Ennyire érzékeny vagy erre a hibára?

Egyértelműen érzékeny téma. Mindenkinek megvan a maga szerepe a zeneiparban. Az enyém meglehetősen pontosan körülhatárolható, hiszen igazság szerint én nem rögzítem a hanganyagot, nem a produceri teendőket végzem, hanem mixelek. Előfordul persze, hogy társproducerré lépek elő vagy a gyártási folyamathoz kapcsolódó extra feladatokat is végzek. Megállapíthatjuk, hogy a mixelés a gyártás egyik lépcsőfoka: legyártani magát a hangot, ha úgy vesszük.

Philippe Weiss mixer-producer / Fotó: Sebastian Kohler

ContextUs: Ha kilépünk Magyarországról, megfigyelhető, a mixerek is nevezhetők szupersztároknak. Azonban hazánkban a producerek ismertebbek. Hadd mondják el neked egy példát! Hajós András zenész-műsorvezető Dalfutár projektjében dalszövegírót, szövegírót, producert és énekest vonultatnak fel. Hangmérnök és mixer minden adásban látható, de rájuk nem helyezkedik akkora reflektorfény. Ráadásul hiányszakmának minősül Magyarországon a hangmérnök. A nemzetközi tapasztalataid szerint ez a helyzet kizárólag hazánkban trend?

Szerintem ez mindenhol így van. A mixelést végző hangmérnök szerepe rendkívül egyedi.

ContextUs: Nem szerettek a reflektorfényben lenni. Ez különösen igaz lehet rád, hiszen utánadkeresve a Facebookon, azt láttam, ugyan elérted a platform adta korlátot (5000 ismerős), de semmit nem engeds láttatni a posztjaidból.

Tudatosan alakítom így a közösségi médiás felületeim.

A magánéletemmel kapcsolatban mindig is nagyon diszkrét szeretnék maradni, bár tudom, manapság mindenki inkább arra törekszik, hogy a lehető legtöbb helyen és leginkább láthatóvá váljon.

Nekem ez nem kenyerem. Talán a svájci származásomból fakadóan, én a visszafogottságot preferálom. (mosolyog)

ContextUs: Mielőtt mixerré váltál, a DJ-körforgásban dolgoztál, Svájcban. Milyen volt az az időszaka az életednek?

Amikor soul-funk DJ-ként léptem fel, hihetetlen időszakot éltem meg. Mindössze 16 éves voltam, és a világ akkor nyílt ki előttem.

ContextUs: Olyannyira kinyílt, hogy ezt követően elérted egy régi vágyad: Párizsba költözni és a nívós Studios Davoutnál dolgozni asszisztensként. Az első mixed, az Assasin és a Supernatural dala, az Undergrund Connection, több mint 100 ezer példányban kelt el. Mekkora sikert tulajdonítasz magadnak ebben?

A rövid válasz: nulla százalékban, ha őszinte akarok lenni. Mindössze azt tettem, amit helyesnek éreztem.

BUSH: Magyar zenékről mond véleményt Madonna és Kendrick Lamar producere

Az idei Budapest Showcase Hub (BUSH) szakmai programján vesz részt Philippe Weiss, a párizsi The Red Room stúdió egyik tulajdonosa. A világhírű producer mixelte már többek közt Madonna, a Red Hot Chilli Peppers, Kendrick Lamar és David Guetta számait is. bush fesztivál 2019 programok, bush kendrick lamar

ContextUs: És a cizelláltabb válasz?

Mindig is arról álmodtam, hogy egy nagy stúdióban dolgozhassak. A londoni tanulmányaim után nem számított, hol kötök ki, Párizs csak úgy adta magát. Ez volt az első mix, amit készítettem, de hatalmas adag szerencse is kellett a sikerhez, hogy meg tudjam ragadni az alkalmat az adott pillanatban.

ContextUs: Hála a Studios Davout-nak, volt is szerencséd, olyannyira, hogy a számodra “hősöknek” tituált zenészekkel dolgozhattál együtt, mint a Red Hot Chilli Peppers és a reggae legenda, Sly és Robbie. Mely dalokon működtél közre?

A Sly and Robbie-mix során Dennis Bovell-lel dolgoztunk, aki elképesztő ember. Winston Francis-t (aka. King Cool) is vettünk fel együtt. A RHCP kapcsán pedig két amszterdami élő fellépés felvételen dolgoztam, valamint egy berlini fellépésén. Mindez az Aeroplane rögzítésének idején történt, és néhány dal a kazetta B-oldalán jelent meg.

ContextUs: A Studios Davout után New Yorkba költöztél, hogy fejleszd magad Tony Smalious mixer-producer oldalán, aki olyan ismert zenészekkel dolgozott együtt, mint Madonna, Aerosmith, Soul II Soul. Mit tanultál tőle és a stúdiótól?

Bátran kijelenthetem, hogy mindent tőle tanultam. De legalábbis a tudásom kilencven százalékát biztosan.

Volt szerencsém az A Tribe Called Questet stúdióban hallani. Több különböző hiphop-szessönre vitt magával.

Rengeteget tanultam mellette a stúdióban dolgozók különféle szerepkörét illetően. Az egyik legfontosabb viszont az volt, hogyan érdemes viszonyulni a klientúrához és az alkotótársaidhoz. Tony a mentrom volt, ez az igazság.

Philippe Weiss mixer-producer / Fotó: Sebastian Kohler

ContextUs: Nem csak a fentebb említett híres előadókkal, de az Y és Z generáció idoljával, Kendrick Lamarral is dolgoztál. Szabadkezet kaptál tőle?

A legfelkapottabb előadókkal való együttműködés elég vegyes élmény. Egyrészt ezeknél a megbízásoknál nem az én művészi kibontakozásomról szól a munka. Nyilván az elért sikereikre reflektálva a szokottnál is jobban törekszem a maximumot nyújtani.

Magától értetődik, hogy sokat várnak az embertől, és az esetek többségében pontosan tudják, mit akarnak hallani. Ugyanakkor mindig ott lebeg a szemem előtt, hogy nem véletlenül választanak engem a munkára, és jó érzés, hogy az én tapasztalataimra hagyatkozva, az én szűrőmön keresztül hallgatnák a végeredményt.

Szóval elég sokrétű megtiszteltetés.

ContextUs: A korábbi interjúban azt nyilatkoztad, hogy számos ’70-es évekbeli zenét hallgattál, amikor elkezdtél hangmérnökként dolgozni. Mint mondtad, ezáltal akartad fejleszteni a képességeid. Miben tudott segíteni?

Egyszerűen képtelenség mixelni anélkül, hogy beleásnád magad a ’70-es évek zenei kultúrájába. Így tudom a legvelősebben összefoglalni; ha általánosságban véve képzed és műveled magad, az legalább kilencvenöt százalékban tesz majd hozzá, hogy milyen minőségű anyagokat adsz ki a kezed közül.

A főleg a hetvenes években zajló zenei kísérletezgetéseket tanulmányozva kezdtem megérteni igazán az egyes hangok textúráját, szerkezetét, tehát mégis hogyan állnak össze zenévé. A világ akkoriban sokkal kevésbé volt szabályszerű. Hogy csak egy példát említsek, hallgassatok bele Pharoah Sanders Elevation című albumába!

Pharoah Sanders – Elevation

from “Elevation” (1974), Impulse!. Pharoah Sanders – tenor saxophone, soprano saxophone, bells, shaker, vocal ; Joe Bonner – piano, cow horn, wood flute ; Calvin Hill – bass ; Lawrence Killian – bell tree, congas ; John Blue, Jimmy Hopps – percussion ; Michael Carvin – drums. Written by Pharoah Sanders.

ContextUs: Mielőtt New Yorkba költöztél, visszatértél Párizsba, hogy megalapítsd a saját stúdiód, a The Red Roomot. Akkora érezted magadban, hogy elegendő tapasztalatot gyűjtöttél, hogy a magad útját járhasd?

Az első stúdiómat a párizsi Davout studión belül alakítottam ki. Később, 2006 és 2007 között Svájcban tartózkodtam, az ottani műtermem neve The Room volt. Ebből lett aztán 2009-ben a The Red Room, ismét Párizsban.

ContextUs: Jelenleg a Pieces of 8 Music-nál dolgozol, amelyet James Morgan alapított. Ez azt jelenti, hogy a The Red Roomot – úgymond – hibernáltad?

A legújabb, általam kiépített stúdió, a White Room, ami a Pieces of 8 Music mixeléséhez és munkafolyamataihoz sokkal jobban idomuló helyszín.

A The Red Room analóg stúdióként működött, manapság viszont úgynevezett hibrid, digitális/analóg rendszeren keverek.

Párizsban otthonról tudok dolgozni, ami hatalmas szabadság idő és munka szempontjából.

ContextUs: Egy interjúban említetted, hogy a Davout-nál digitális rendszert használtatok, mert a ’90-es évek közepétől az analóg gépek kezdtek “elöregedni”.  Milyen különbségek vannak hangokban a kettő között?

Őszintén? Semmi különbség nincs közöttük. Persze most, a 2019-es fejemmel mondom ezt, öt éve még másként gondoltam.

ContextUs: Igen, akkoriban azt nyilatkotad sűrűn, hogy utálod a digitális változatatokat. “A számítógépek szarok, azért használom őket, mert muszáj” – mondtad. Ez még mindig fennáll?

Egy kicsit azért enyhült azóta a véleményem. (nevet) Mindössze egy tanácsom van: ne hullámalakban figyeld a hangokat, halld őket! A számítógép arra kényszerít, hogy lásd a zenéd, és elfeledkezünk róla, hogy ehelyett tisztán a füleinkkel kéne hallgatnunk.

ContextUs: Úgy tűnik, a fiatalabb generáció a digitális hangokat preferálja az analógokkal szemben. Ez a trend befolyásol a munka során?

Nem igazán. Úgy igyekszem hatni a fiatalabbakra, hogy utat mutatok nekik, hogyan hallgassák a zenét. Nagy felbontású zeneszámokat játszom nekik, a sikító hangzású mp3 helyett. (mosolyog) Az eszközök, amivel művészetet csinálsz, nem lényegesek, a végeredmény, az érzelem és az élmény, ami számít.

Te mit hívsz ma undergroundnak? – Vélemény / ContextUs

Miért érdemes foglalkozni a számtalan irányzatot, alstílust magába foglaló undergrounddal? Miért kell egyáltalán különbséget tenni a mainstream és a szubkultúra között? Az első kérdés esetében azért, mert, habár az underground önmagában tényleg nem mond semmi konkrétat, mégis egy olyan elemre mutat rá, a közvetítés, szerveződés olyan módjára, amelyik mindegyik alkategóriájára jellemző.

ContextUs: Úgy vélted egy interjúban, az ismert mixerek 27 órát dolgoznak 24-ből, de közel az ötvenhez már kevésbé tudják ezt megtenni. 

Nagyjából három hangsávot tudok összerakni egy héten belül. Régen képes voltam akár tizenkét trekket is megcsinálni ennyi idő alatt.

A kor valóban nem segít a produktivitásban, de úgy gondolom, sokkal körülatárolhatóbb, amivel manapság foglalkozom, és nem érzem szükségét a futószalagon való zenegyártásnak.

Ráadásul éppen egy saját fejlesztésű hang brandjén munkálkodom, és emelett van időm átadni a tapasztalataim a fiatalabb generáció számára.

ContextUs: De azért még mindig érzed a ’flow’-t?

Jobban érzem a táncteret, mint valaha, tapasztaltnak lenni remek dolog. (mosolyog)

Jogtalanul pofozta fel Kendrick Lamart a magyar sajtó – Vélemény

Oké, ezzel nem fogok sokat gyötrődni, nem is ez a cikk célja. A Comptonban születő 31 éves Kendrick Lamar azonban nem olyan hosszú pályafutása során 12 Grammy-díjat nyert, a Time magazin 2016-ban a 100 legbefolyásosabb ember egyikének tartotta, és – itt kapaszkodjunk meg! – idén Pulitzer-díjat is kapott (elsőként olyan zenészként, aki nem klasszikus zeneszerző vagy jazzelőadó).

ContextUs: “Ha el kell magyarázni a dalod egy hangmérnönek vagy egy mixernek, a zenéd abban a pillanatban már halott” – mondtad korábban. Kifejtenéd?

Létfontosságú, hogy jó team vegyen körül. A csapatmunka elengedhetetlen. Ha a hangmérnököd nem a megfelelő szemlélettel vagy kulturális beállítottsággal közelít a számhoz, amin dolgoztok, lehetetlenség a legjobb végeredményt összeraknotok együtt.

Hogyan is hozhatnátok össze egy kerek egész dalt, ha egyikőtök megkérdőjelezi annak irányát?

Ami engem illet, sosem mixelnék metált és klassikus zenét. Egyszerűen érzed a szívedben, hogy nem tudsz olyasvalamin dolgozni, ami nem szólít meg legbelül. Számomra ez magától értetődő.

ContextUs: Idén a Budapest Showcase Hub konferenciasorozatán te is részt veszel, ahol véleményezed közönség előtt a feltörekvő előadók munkáit. A fenti tanácsot is átadod nekik?

Mindenképpen igyekszem majd átadni a BUSH hallgatóságának is a tapasztalataimat, szerintem ez nagyon-nagyon fontos. A fentit is, hiszen iszonyatosan fontos.

ContextUs: Noha nem szeretném, hogy lelődd az összes puskaporod, de milyen konkrét tanácsok vannak a tarsolyodban, ha általánosságban kérdezlek?

Ne viccelj, órákig tudnék tanácsokat és élettapasztalatokat osztogatni! (nevet)

Ez nagyot fog szólni mind a szakmának, mind az újdonságra vágyóknak – Teljes a BUSH 2019

A koncerteket a város kultikus klubjaiban, a Lärm, Robot, Instant zegzugos termeiben, valamint a Beat on the Brat, a Toldi és az Ellátóház színpadain tartják. A konferenciának pedig idén a Fészek Klub ad otthont. Mivel igazi klubfesztiválról van szó, a helyek száma limitált, a jegyek pedig rohamtempóban fogynak.

ContextUs: Van bármilyen sikeres recept?

Légy elhivatott! Higgy abban, amit csinálsz, ne várd, hogy csak teljen az idő! Fontos, hogy ne számolgasd, mennyi energiát fektetsz bele, adj bele mindent! Soha ne mondj le az álmodról, és mindenekfelett: hallgass az ösztöneidre és a környezetedre!

ContextUs: És mit kell elkerülniük?

A minőség tekintetébenben sosem szabad megalkuvónak lenni. Úgy veszem észre, hogy rövid távon kezd megkopni a minőségnek tulajdonított jelentősség. Hogy kitűnj a tömegből, maradj mindig egyedi, és igyekezz valami újat mutatni!

CV

Philippe Weiss világhírű mixer-producer, aki olyan előadóknak működött közre a dalkészítés során, mint Martin Solveig, Madonna, David Guetta, CeeLo Green, Wyclef Jean, Kendrick Lamar, Black Coffee, Red Hot Chilli Peppers, Beastie Boys, Swae Lee, Stargate, Usher és Drake. Karriere kezdetént DJ-ként tevékenykedett Svájcban, szülőhazájában. Majd Párizsban, a Davout Stúdióban dolgozott aszissztensként, ahol az első mixét készítette, és több mint 100 ezer példányban kelt el. Ezt követően New Yorkban, Tony Smalious keze alatt tevékenykedett, ahol olyan előadókkal dolgozott, mint Aerosmith, Madonna, Soul II Soul. Megalapította Párizsban a The Red Room nevű saját stúdióját, később a White Roomot, amely a Pieces of 8 Music stúdió berkein belül tevékenykedik. Megszámlálhatatlan slágert és multiplatina-lemezt készített már az Atlantic-óceán mindkét oldalának az elmúlt 25 év során.