„Nem akarok senkit megbántani, de a Fidesznek vége" – Radnai Márk most megmondta, mi lesz a Fidesz sorsa, és ami a 73 százalékos támogatásról mondott, figyelemre méltó

A 73 százalékos, „szinte már szürreális” támogatottságot nem a Tisza önmagában vett sikerének tartja. „Ez egy közösség, ami most azért tekint egyfelé, mert szeretnénk magunkat kihúzni ebből a szégyenteljes állapotból, ahová Orbán Viktorék kormányozták az országot” – fogalmazott.

Mézeshetek és nehéz pillanatok

Radnai nem ringatja magát illúziókba. Elismerte: nem mindig lesz ilyen népszerű a kormány, és a mézeshetek el fognak múlni. Lesznek népszerűtlen döntések – enélkül nem is lehet kormányozni. Fontosnak tartja azonban, hogy az emberek megértsék, milyen szándék áll egy-egy döntés mögött – ez teljesen elmaradt az elmúlt 16 évben.

„A legnehezebb pillanat lesz, amikor az emberek felfogják, hogy milyen helyzetben is van az országunk” – mondta, hozzátéve: ez szükséges ahhoz, hogy reális célokat lehessen kitűzni. Ugyanakkor annyi problémát lát, annyi területet, ahol lehet jobban kormányozni, hogy azt sem zárja ki: az első négy év nagyobb megrökönyödés nélkül telik el.

A hatalombetonozás és az elnökválasztás

Radnai határozottan elhatárolódott az orbáni hatalomgyakorlás modelljétől. „Sosem hangzott el egy elejtett mondat sem arra vonatkozóan, hogy na, itt most az a cél, hogy bebetonozzuk magunkat egy életre. Soha felém ilyen kérés nem érkezett, egy vezetőségin nem hangzott el hasonló” – szögezte le.

Sulyok Tamás esetleges lemondása kapcsán elmondta: nincs még végleges döntés arról, hogy a társadalom jelöljön új elnököt, vagy az Országgyűlés válasszon – de a közvetlen választás is a lehetőségek között van. Saját maga kinyitná a kérdést a társadalom felé.

„Nem akarok senkit megbántani, de azt gondolom, hogy a Fidesznek vége" – mondta Radnai Márk, hozzátéve: rengeteg csontváz fog kiesni a szekrényből, és végre következményei lesznek a tetteknek. A 73 százalékos támogatás nem a Tisza sikere – az egész társadalom mozdult meg.

Radnai Márk interjúja egy ritka példa a politikában: egy kormánypárti vezető őszintén beszél a mézeshetek végéről, a közelgő nehéz döntésekről és arról, hogy a jelenlegi népszerűség nem tartható fenn örökké. Ez a fajta nyíltság az Orbán-korszakban elképzelhetetlen lett volna – és éppen ez az egyik jele annak, hogy valóban más kormányzási stílus van kialakulóban.