Répássy Róbert, a Magyar Nemzet és a kegyelmi botrány eddig rejtett részletei kerültek a figyelem középpontjába, miután a legújabban nyilvánosságra hozott hivatalos iratok egyértelműen alátámasztják egy nem nyilvános állami dokumentum kiszivárgását. A botrány kirobbanásának napján, 2024. február 2-án a kormánypárti napilap egy olyan cikket közölt, amely hivatalos forrásmegjelölés nélkül tartalmazott belső információkat a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének börtönbeli magaviseletéről.
Répássy Róbert, a Magyar Nemzet és a kegyelmi botrány körüli adatszivárgás ügye már a megjelenés napján feltűnt az Igazságügyi Minisztérium vezetésének. Az eddig titkosított, de idén májusban publikált dokumentumokból kiderül, hogy a szaktárca munkatársai azonnal észlelték a gyanús egyezéseket a sajtóanyag és a saját előterjesztésük között. A kiszivárgott információk eredetének feltárása jelenleg is komoly kérdéseket vet fel a közigazgatás adatbiztonsági intézkedéseivel kapcsolatban.
A gyanút egy korábbi minisztériumi szakember is megerősítette a nyilvánosság előtt. Tarjányi Tamás jogász, aki korábban éveken át vezette az állampolgársági és kegyelmi főosztályt, egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy az újságcikk szövegezése, tagolása és a benne szereplő büntetés-végrehajtási zsargon kísértetiesen hasonlít a hivatalos szakmai anyagok formátumára. A volt köztisztviselő a nyilatkozatában leszögezte, hogy a cikk írója a specifikus szóhasználat alapján minden bizonnyal ismerhette a belső használatra szánt eredeti dokumentumokat.
Répássy Róbert már 2024-ben hivatalos feljegyzésben figyelmeztette a minisztert
Az akkori államtitkár egy belső összefoglalóban tájékoztatta Tuzson Bence minisztert a kialakult helyzetről a cikk megjelenésének estéjén. A dokumentumban kifejezetten felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a sajtóban közölt adatok vélhetően a kegyelmi előterjesztés anyagának a részét képezték, amelyeket a hivatalos szervek addig soha nem hoztak nyilvánosságra a polgárok számára. A tárca vezetése egy belső eljárás során gyorsan ellenőrizte a saját adatkezelési folyamatait a szivárgás miatt.
Az Igazságügyi Minisztérium határozottan elhárította a felelősséget az adatszivárgás kapcsán a belső vizsgálatokat követően. A volt államtitkár megerősítette, hogy a főosztályvezetővel közösen ellenőrizték a rendszert, majd jelezték a miniszternek, hogy a kiszivárgás forrása biztosan nem az ő tárcájuknál található. A szigorú hivatali eljárásrend alapján a személyes adatokat tartalmazó érzékeny előterjesztés fizikailag csupán az illetékes minisztériumban és az államfői hivatalban volt fellelhető a kérdéses időszakban.
A Sándor-palota és a Magyar Nemzet szerkesztősége is hallgat a forrásokról
Az elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága hivatalos válaszában tagadta az adatszivárogtatás vádját az üggyel kapcsolatban. A Sándor-palota álláspontja szerint teljesen téves az a feltételezés, hogy a dokumentum kizárásos alapon csak tőlük kerülhetett az érintett újságírókhoz, mivel a bekért adatokhoz az eljárás során más érintett állami szervek és az eljárásban részt vevő személyek is hozzáférhettek. A köztársasági elnöki hivatal belső működése során a közlemény szerint egyáltalán nem merült fel jogosulatlan adatközlésre utaló körülmény.
Kapcsolódó cikk
„Indoklás nélkül adott kegyelmet” – a Sándor-palota most közzétette a kegyelmi ügy összes dokumentumát, és az iratok szerint senki sem javasolta K. Endre kegyelmét
A Sándor-palota péntek reggel közzétette a kegyelmi ügy összes dokumentumát – összesen tizenegy iratot, több mint két tucat oldalon. Az iratok szerint a köztársasági elnök igazgatósága sem támogatta K. Endre kegyelmét – Novák Katalin mégis megadta, indoklás nélkül.
A cikk megjelenésének pontos háttere és az informátor kiléte egyelőre ismeretlen maradt a hazai közvélemény előtt. A kiadványt megjelentető médium heteken át nem reagált az ezzel kapcsolatos sajtómegkeresésekre, a név nélkül közölt írás pedig a mai napig változatlan formában elérhető a lap internetes felületén. A májusban felállított parlamenti vizsgálóbizottság a jövőben az állami szervekből származó nem nyilvános iratok útját is hivatalosan vizsgálhatja a felelősségre vonási eljárások során.
A miniszterelnök és a jelenlegi államfő által idén májusban nyilvánosságra hozott, több helyen feketével kitakart iratokból az is egyértelműen kiderült, hogy a kegyelmi ügyekért felelős igazgatóság és Varga Judit igazságügyi miniszter eredetileg nem javasolta a kegyelem megadását Kónya Endrének.
A kegyelmi ügy utóélete továbbra is újabb kérdéseket vet fel az állami intézmények átlátható működésével és az információbiztonsággal kapcsolatban. A nem nyilvános iratok sajtóhoz kerülésének körülményei és a hivatalos kommunikáció anomáliái rávilágítanak arra, hogy a politikai válságkezelés során feltehetően szándékos manipulációs eszközöket is bevethettek a döntéshozók. A tényleges adatszivárogtatók azonosítása a különböző parlamenti testületek és az oknyomozó szervek feladata marad a közeljövőben.
Kapcsolódó cikk
„Az Orbán-család utasítására adott-e kegyelmet?” – Magyar Péter most nyilvánosan feltette a kegyelmi ügy legrobbanékonyabb kérdését Novák Katalinnak
A Sándor-palota iratainak nyilvánosságra kerülése után Magyar Péter most Facebook-oldalán feltette a kegyelmi ügy legrobbanékonyabb kérdését: „Felszólítom Novák Katalint, hogy 3 év késéssel valljon színt – az Orbán-család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének?”
